84966. lajstromszámú szabadalom • Műkar

^ . Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84966. SZÁM. — VII/e. OSZTÁLY. Műkar. Dr. Duncan Mackenzie Aiiderson orvos Mainz. A bejelentés napja 1922. évi május hó 10-ike. Műfcarok alkalmazásánál, ahol a csonka felsőkar még megvan, az alsókar már ismert módon tárcsákon vezetett oly húzósodrony segélyével mozgatható, mely egy-5 részt az alkarra, másrészt valamely az emberi testen levő fix pontra van erősítve. A felsőkar hajlítása ezen elrendezésnél a csonka kar közvetítésével eszközöltetik. A találmány tárgya ily műfcaroknak ja-10 vitására vonatkozik, mely lényegében abban áll, hogy azon mozgatószerkezetek, melyek a mozgást a vállról az alkarra viszik át, nem a művégtagon (Prothese) kivül, hanem magában a művégtagban van-15 nak elrendezve, miáltal egyrészt a műkar használata könnyebb és kellemesebb, másrészt pedig a mozgatószerkezet védve van sérülések ellen. ; A rajzon a találmány tárgyának egy fo-30 ganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra a találmány tárgyának vázlata. A 2. ábra a találmány tárgyának nézete. A 3. ábra oldalnézete. Ha a test vállára az (1) bandázs segé-95 lyével műkar erősíttetik, melynek! (2) felsőkarja a bandázszsal csapszeg útján csuklósan van összekötve, melynek (3) alkarja ismert módon a felsőkarhoz csuklósan csatlakozik, ha azonkívül valamely az $0 emberi testhez rögzített (4) helyről (5) húzósodrony vezettetik egy a vállcsuklóban forgathatóan elhelyezett tárcsa körül és ha ezen tárcsával szilárdan összekötött hasonló tárcsa a (8) sodrony segélyével az 15 alsókarral van összekötvei, akkor a váll és a műkar felemelése folytán a (6) ós (7) tárcsáik forgómozgást végeznek, minthogy aikkor a (4) pont és a vállcsukló közötti távolság nagyobbodik, mimellett a műalkar tO és maga a teljes kar is, a nyíl irányában behajlik. Ha a vállat süllyesztjük, a műkar önsúlyánál fogva, vagy visszanyomó rugók segélyével eredeti helyzetébe tér vissza. Ezen elv szerint szerkesztett műkar a 2. 45 és 3. ábrán van feltüntetve. A művégtagot ismert mód szerint, szalagok segélyével az emberi testre erősítjük. A szalagok a vállcsuklóban (a) manzsettában végződnek, mely (b) fémikengyellel van 50 ellátva ós melyre a hídalakú (c) csapágy van erősítve. Ezen esapágy ai (d) csapszeg mellső részével együtt a vállcsuklót képezi, melynek hátsó része az egymással szilárdan összekötött (e) és (f) tárcsák 55 csapágya gyanánt szolgál. A (d) csapszeg mellső részén a (g) csuklóskereszt van elrendezve, mely a (h) hajtórudat körülfogja. A (g) csukilóskereszt homlokvégére a felső (i) művégtag van 60 erősítve (1. ábra), mely végtag felső részén nyitott és (k) bőrsüveg által van befödve (2. ábra). A (g) csuklóskereszthez egymással párhuzamos, (1) rudak csatlakoznak, mely ru- 65 dak csiapágyuk segélyével az (n) csapszeget fogják körül. A csuklóskereszt azonkívül még két egyforma, egymással párhuzamos, szögalakban hajlított (g) karral van ellátva, melyek (o) hasítékkal vannak 70 ellátva, mely hasítékokban a (h) hajtórúd (hl) karjának (p) csapja van vezetve. A (h) hajtórúdban függőleges irányú (q) hasíték van kiképezve, mely a mellső (d) csuklós csapszeget fogja körül és azonkí- 75 vül a felette levő (r) csapszeget iis, mely a (c) csapágytiartóra van, erősítve. A (h) hajtórúd a (t) csukló közvetítésével az (u) rúd egyik végével van összekötve, melynek másik vége (v) hosszirányú 80