84887. lajstromszámú szabadalom • Olom-csapágyfém

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 84881. SZÁM. — XVI/c. OSZTÁLY. Ólom-csapágyfém. Mathesius Walther tanár, titkos kormánytanácsos és Mathesius Hans oki. mérnök Charlottenburg". A bejelentés napja 1922. évi augusztus hó 17-ike. Néhány év óta a korábban kizárólag alkalmazott ónfehérfémből álló csapágyfémek helyett keményített ólomötvözeteket használnak. Ezek ólomból állanak, 5 amelyet alkaliföldfémek vagy alkalifémek hozzáadása útján keményítettek. Ezen ötvözeteknek tudományos vizsgálatából kitűnt, hogy az ilyen ötvözetekben az ólomnak az előbb említett fémekkel való, 10 Pb. 3Ca típusú kémiai vegyületei képződnek, amelyek az olvasztott ólom-alapinaszszában oldódnak, míg annak kihűlésénél és megmerevedésénél mint primer kristályok vagy eutektikus alakban kiválnak. Az 15 ólomnak ezen fémvegyületei lényegesen keményebbek, mint a tiszta ólom és azért ezen fémeknek csapágyfémek gyanánt való alkalmazásánál a csapágynak rövid futása után, a tulaj donkép eni csapágyfutó-20 felületet alkotják, amelyen a tengely nyugszik. Az ilyen csapágyfelületnek ellentálló képessége kopás ellen ezen fémvegyületek keménységén és ellentállóképességén alap-25 szik. Megkísérelték már az ilyen fémekhez fémrezet mint ilyet vagy réz-ónötvözetek alakjában hozzáadni, oly célból, hogy a még keményebb szövedékalkatrészek kép-80 ződése által a csapágyfelületeknek kopás elleni ellentállóképességét fokozzák. Az eredmény általában kielégítő mindaddig, míg csak! csekély százalék-mennyiségű rezet adunk a fémfürdőbe; mihelyt 85 azonban ezt az adagolást növeljük, szivárogtatási tünemények lépnek fel, miután a rézkristályoknak az ólomoldatból való kiválása már aránylag magas hőmérsékleten kezdődik, mielőtt még az ólomalkalivagy toMalkalivegyületek kikristályoso- 40' dása megkezdődnék. A csapágyfémnek egész tömege ekkor még olyan, hígfolyós, hogy a kiválásra jutott réz- vagy ónrézrészeknek már aránylag rövid idő alatt az olvasztott csapágyfémeknek az olvasztó- 45-kazánban, az öntőkannában vagy máseffélékben való állásánál alkalmuk van, hogy a fürdő felületére emelkedjenek es ott sűrűnfolyósabb ötvözetalkatrészeket képezzenek. 50-Beható kísérletek már most azt 'mutatták, hogy ezen hátrány elkerülhető, ha a rezet rézkálciumvegyület (Cu4öa) alakjában vagy pedig a többi alkaliföld- vagy alkálifémnek megfelelő rézvegyülete alak- 55. jában adjuk a fürdőbe. Ekkor könnyen sikerül az előbb említett fajtájú ötvözeteket 4—6%-nyi vagy több réztartalommal előállítani, amelyeknek olvasztott állapotban való hosszabb állásnál 60-sincs hajlandóságuk a szétbomlásra. A réz ezen feltűnő viselkedésének magyarázatát egy fényképnek metallográfiai megvizsgálása adja meg, amelyből könnyen kivehető, hogy az ilyen ötvözetekben a réz egy új, 65 eddig ismeretlen ötvözetalkatrész, nevezetesen apró, lazacszínű kristályok alakjában van jelen, amelyek túlnyomóan a csiszolásikép azon felületein lépnek fel, amelyeket ólomkalciumkristályok vagy ternár 70-ólomkalcium-stroncium-kristályok alkotnak. Ha az ötvözet báriumfémet is tartalmaz, akkor az ólomkalcium-kristályokat beburkoló eutektikus ólombárrumötvözet majdnem teljesen mentes rézkálcium-kris- 75-tályoktól.