84882. lajstromszámú szabadalom • Eljárás közvetlen a föld felszine alá épülő alagutak építésére

31 eljelent 1934. évi május hó 246. 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84883. SZÁM. — Xll/a. OSZTÁLY. Eljárás közvetlen a föld felszíne alá épülő alagutak építésére. Seidel Gerhard mérnök Berlin-Karlshorst. A bejelentés napja 1922. évi junius hó 3-ika. Az alagutak építésénél követett ismert módszerekkel szemben a találmány tár­gyát képező eljárás abban áll, hogy min­denekelőtt csatornaszerűen szakadatlanul 6 végigmenő, oldalsó bemetszéseket készí­tünk és ezekben külső védőréteggel és belső héjazással az oldalfalakat építjük fel. Ez utóbbiakra az alagút boltozatát helyezzük és végül az alagút belsejében 10 lévő földtömeget eltávolítjuk. A keskeny építkezési csatorna kitámasztása különle­ges elrendezésű támasztópallók és T-alakú keresztmetszettel bíró tartók segélyével történik, melyek a szemben elrendezett 15 tartókkal ducoltatnak ki. A támasztó­pallók, a találmány értelmében, célsze­rűen vasbetonból készülnek és lerézselé­sekkel akként vannak ellátva, hogy az összeállításnál kifelé lejtő töltőnyílások 10 keletkeznek. A találmány a mellékelti rajzon egy pél­daképen! íoganatosítási alakban van fel­tüntetve. Az 1. ábra az építkezéshez való keskeny 15 csatorna egy részét hosszmetszetben mu­tatja. A 2. ábra ugyanennek felülnézete. A 3., 4. és 5. ábrák hozzátartozó kereszt­metszeteket tüntetnek fel. A 10 6., 7. ós 8. ábrák a csatorna héjazására szolgáló, hasítékos pallók alkalmazását 1 mutatják be. A 9. ábra egy alagutat keresztmetszetben tüntet fel, míg a U 10. ábra egy oldalfalhoz való vágaték­nak keresztmetszete. A találmány lényege abban áll, hogy a föld felszínén szakadatlanul végigmenő, oldalsó (e) bemetszéseket készítünk és ezekben külső (f) védőréteggel és belső 40 héjazással a (g) oldalfalakat építjük fel. Ezen oldalsó (e) bemetszések egyidejűleg, szűk utcákban pedig egymás után létesít­hetők. Az úttest (h) burkolatát ezen idő alatt az (e) bemetszések között érintet- 45 lenül hagyjuk, úgy hogy a közlekedést nem zavarjuk. Később a (h) útburkolatot az (e) bemetszések között felbontjuk és az (i) földréteget az alagút (k) boltozatá­nak alsó széléig eltávolítjuk. Ezen idő 50 alatt a (g) oldalfalak teljesen lekötnek. Az oldalfalakra már most valamely tet­szésszerint választott boltozatszerkezetet helyezünk, mely az, alagút (k) boltozatát alkotja és az alagutat teljesen befejezzük. 55 Ezt követőleg az úttestet feltöltéssel újból helyreállítjuk. A kisegítő hidak alkalma­zása tehát teljesen elkerültetik. Ha már most a teljes terhelés alatt, melybe a közlekedő eszközök mozgó terhe- 60 lését is beleértjük, a (g) oldalfalak meg­ülepedtek, az alagút magját alkotó (1) földtömeget az (m) fenékig kiemeljük, utóbbit pedig, tiszta statikai viszonyok lé­tesítése céljából, mint megfordított kettős 65 csuklójú boltozatot, csuklós (o) hézagok­kal, fenéikvédő (n) réteggel és (p) ágyazat­tal építjük fel. Ily módon lehetővé tesz­szük, hogy egy statikai szempontból egy­szerű építményt létesítsünk, melynek 70 igénybevételeit számítással kifogástalanul meg tudjuk állapítani. Ehhez, az előnyhöz járul még az is, hogy mindenféle segéd­szerkezetet mellőzhetünk, különösen az időleges áthidalásokat, azonfelül pedig a 75 terhes és káros sulykoló munkálatokat. A talajvíz szigetelő berendezések beépí­tésére, az oldalsó (e) bemetszésekben, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom