84873. lajstromszámú szabadalom • Kinematographiai filmszalag

Megjelent 1934. évi m áj ms hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84873. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Kinematographiai filmszalag. Pattié Cinema, Anciens Etabli ssements Pathé Fréres cég-Paris. A bejelentés napja 1922. évi január hó 31-ike. Franciaországi elsőbbsége 1921. évi február hó 10-ike. Ismeretes a kinematographiában, hogy ha valamely nem mozgó tárgyat, mint pl. címet, térképet, rajzot vagy efféle illusz­trációt akarunk vetíteni, akkor ezt a. nem 5 mozgó tárgyat is bizonyos számban ismé­telve kell vetítenünk, hogy a nézőnek elég ideje legyen azt megfigyelni, vagy elolvasni. A találmány szerint az olyan kinema-10 tographiai készülékeknél, amelyeknél nem alkalmaztatnak a filmtovábbító szerke­zetben szállítódobok, ezt az eredményt elérhetjük a film jobb kihasználása mel­lett azáltal, hogy megfelelő helyen bizo-15 nyos számú perforációk között eltávolít­juk a film anyagát, abból a célból, hogy a továbbító szerkezetnek a filmmel való kapcsolata megszűnik, anélkül, hogy azt meg kellene állítani; a film tehát önmű-20 ködően megáll és ilykép a kívánt képi*e (cimre, rajzra, stb.-re) vonatkozólag pil­lanatnyilag áttér az álló vetítésre. Viszont, hogy a mozgó vetítésre vissza­térjünk, a filmszalagra csekély húzóerőt 25 kell gyakorolni a továbbítás irányában, csak annyival előre mozgatva azt, míg a továbbító szerkezet ismét kapcsolatba ' nem jő a normálisan perforált film­részekkel. 30 A mellékelt rajzon a kinematographiai filmszalagnak egy ily példaképem kiviteli alakját mutatjuk he. B rajz szerint az (1) film a (2) nyíl irá­nyában mozog és a legutolsó vetített kép 35 (A)-val van jelölve, amelyre a nem mozgó tárgy következik. A film perforációja he­lyén kellő távolságban és nagyságban (3, 4) kivágások vannak elrendezve, amelyek a filmtovábbító szerkezet hatáskörébe jütva, a továbbítás megszüntetését ered- 40 ményezik. A továbbító szerkezet fogainak hatásos mozgási pályáját az (5) távolság jelöli. A továbbító szerkezet tehát e he­lyeken hatástalanul fog tovább működni és a film megáll. 45 Hogy azután újból áttérhessünk a mozgó vetítésre és megjelentessük a kö­vetkező (B) mozgó-képet, a cím után cse­kély húzást kell gyakorolnunk lagra a (2) nyíl irányában, hogy a továb­bitó szerkezet fcgai újból kapcsolatba jöj­jenek a normális (6) perforációkkal. Az előadottakból kitűnik, hogy a jelen találmány célja, hogy a kinematograhiai-Lag vetítendő filmrész számára a lehető 55 legnagyobb hosszat biztosítsuk, úgy mint az eddigi filmeknél, ellenben a mozdulat­lanul vetítendő kép számára csak egyet­lenegy képhelyet használjunk fel. Ez az eljárás különösen 'akkor talál 60 hasznos alkalmazást, ha korlátolt hosszú­ságú filmekről van szó és főként amikor végnélküli, azaz húrok alakú filmek hasz­náltatnak. Szabadalmi igény: 65 Kinematographiai filmszalag, amelyre jel­lemző, hogy a továbbító szerkezettel kapcsolódó perforációk egy-egy cso­portja helyenkint úgy van egyesítve, hogy a film két oldalán egy-egy hosz- 70 szúkás kivágást képeznek megfelelő hosszban, hogy benne a továbbító fo­gak üresen járjanak, anélkül, hogy a filmet továbbítanák, minek következté­ben a film pillanatnyilag megállíttatik, 75 míg a továbbító szerkezet folytatja mozgását. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom