84856. lajstromszámú szabadalom • Villanylámpákhoz való függeszték annak végére tolt alkatrészekkel

Megjelent 193 4. évi május hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84856. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Villamoslámpákhoz való függeszték annak végeire tolt alkatrészekkel. Mansfeld Róbert kereskedő Beuthen. A bejelentés napja 1922. évi február hó 15-ike. Villamoslámpákhoz való függesztékeknél a függesztőcső mindezideig mindkét végén csavarmenettel volt ellátva oly célbál, hogy az egyes szerelési részek rácsavarással1 és 5 egymásba való csavarással erősíttessenek meg. A cső belső keresztmetszetét a ki­sebbítő betét, melyre az ernyőtartót és a foglalatot csavarták, szűkítette. Az egyes rácsavart részeket viszont kis állítócsava-0 rokkal kell biztosítani, úgyhogy egy villa­moslámpához való függeszték összeállítása nagyon nehéz és sok időt rabol, mely hátrányok a függeszték szétszedésénél is mutatkoznak. A kisebbítő betét nagyon szűk 5 nyílással bír, ami a vezeték átvezetését megnehezíti, a szigetelés gyakran lehor­zsoltatik, úgyhogy rövidzárlat veszélye áll fenn. Ismeretes dolog, hogy egy függesztőcső-0 nek a függesztőkészülékre való függeszté­sénél az egyik csövet a másikba tol'juk és azokat bajonctt zárral kötjük össze vagy ha a függesztőkészüléket gázcső képezi, akkor annak dugaszára egy hajlított és 5 behúzott bádogsávot tolunk. A találmány már most abban áll, hogy az egyes részeket mindkét végén sima füg­gesztőcsőre tolható hüvelyek segélyével erő­sítjük meg, melyek a függesztőcsövel ru-0 galmais fogazást alkotó, rátolható gyűrű ál­tal befolyásolt nyúlványok útján, valamint esetleg gyűrűs nyúlványok útján is old­hatóan vannak egymással összekötve. Ez a körülmény a függeszték összeállítását és 5 szétszedését lényegesen egyszerűsíti és meg­könnyíti, ami a munkamegdrágulás idején különösen előnyös. A hüvelyeknek egy­másközt való összeköttetése tehát rugalmas nyelveken lévő fogak útján eszközöltetik, 0 melyeket a záróhelyzetben rátolt gyűrűk tartanak. A gyűrűk visszatolásakor az ösz­szeköttetés azonnal megszűnik. Ha a gyű­rűk kiálló nyúlványokkal bírnak, akkor azok az összekötött részekenj átnyúlnak és azokat egymásközt összekötik. Míg eddig a 45 csavarmenetek hosszadalmas keresése és az egyes részek ugyancsak időtrabló egy­másba való csavarása vált szükségessé, az összeköttetést már most egyszerű rátolás útján eszközöljük. 50 A találmánynál a foglalat feuső részén és az ernyőtartón a betét számára való csavarmenet elesik. Az eddig használatos függesztékeknél az ernyőtartókat és fogla­latokat a kisebbítőbetétekre csavarták. Ezen 55 kisebbítőbetétek, melyek nagyon szűk nyí­lással1 bírnak, már most teljesen elesnek és a függesztőcső eredeti belső keresztmet­szete változatlan marad. Melllékelt rajzon a függesztőcsőnek egy 60 foganatosítási alakjia van a két végén meg­erősített részekkel együtt példaképpen fel­tüntetve és pedig az 1. és 2. ábra nézet és oldalnézet, rész­ben metszet, a 65 3. ábra egy hüvely önmagában és a 4. ábra egy összekötő gyűrű. Az (a) függesztőcső felső sím,a végére a (,b) villában végződő (c) hüvely van tolva és azon a (c) hüvelyen levő (d) 70 fogak bekapcsolódása útján megerősítve. A cső vége tehát nyílásokkal bír, melyekbei a (d) fogak behatolnak, mimellett utóbbiak előnyösen egymással szemben állnak. A (d) fogak a (c) hüvely rugalmas (e) nyel- 75 vein vannak elrendezve, melyeket a záró­helyzetben a (c) hüvelyen tengelyirányban fel- és letolható (f) gyűrű tart. A gyűrű visszatolásakor megszűnik azonnal1 az ösz­szeköttetés. A tetszés szerint kiképezett (g) 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom