84779. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öblítő tömedékanyag továbbítására zárt csővezetékben

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JMK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84779. SZÁM. — XIE/a. OSZTÁLY. Eljárás öblítő tömedékanyag továbbítására zárt csővezetékben. Stephan, Frölilich & Klöpfel cég* Scharley. A bejelentés napja 1921. évi augusztus hó 16-ika. Bányaüzemben, az öblítő tömedékelésnél az öblítő tömedékanyag hozzávezetése az öblítőhelyhez pályák segítségével történik, ha a tömedékanyag nyerésének helye az 5 öblítőhelytől nagyobb távolságban fekszik. Az öblítőhelytől a vízzel kevert öblítőanyag öblítőtölcsérekben és csatornákban vezettetik az aknához. Ha az öblítőakna nem fekszik az öblítőhely közvetlen közelében, 10 az akna az öblítőhellyel egyszerű útdarab által van összekötve vagy pedig a tömedékanyag hozzávezetését ismert szerkezetű nyomóvízszállító elébeiktatása által eszközlik. A hozzávezetés végbemehet zárt cső-15 vezetékekben is, ha elégséges esés felett rendelkezünk. Úgy a külön eséssel betorkoló pálya lefektetése, mint pedig a nyom óvízszállító állandó üzembetartása költséges és vagy nagy befektetési kolt-20 ségeket vagy pedig nagy üzemköltségeket igényel A találmány már most lehetővé teszi az öblítő tömedékanyag szállítását a feladási helytől a felhasználási helyig zárt 25 csővezetékekben még akkor is, ha a földfeletti vezeték természetes esése az áram önműködő folyására nem elegendő, miután olyan erőforrást, hasznosítunk, melynek jelenlétét, illetve értékesítési lehetőségét eddig nem ismerték fel. Ha ugyanis öblítő tömeaék anyagot aknában szállítunk, tudvalevőleg mindenekelőtt hideg vízzel előöblítést alkalmazunk. Ennek következtében a2 öbJjíőveíeték leszálló szárában szívóhatás S5 á! 1 be, mely átvivődik a föld felett fekvő csővezetékbe és arra hasznosítható, hogy az öblítő tömedékanyagot a csőtelep ezen részén tovaszállítsa. Ez a szívóhatás önmagában elég arra, hogy a csővezeték ellenálláé0 sát több száz méteren legyőzze, amit eddig nem tudtak. Az eljárás tehát olykép megy végbe, hogy először önmagában ismert módon a zárt csővezetéken nyomóvízkészülék segítségével előöblítőáramot küldünk át, mire a nyomó- 45 vízkészüléket megállítjuk, úgy hogy az öblítő tömedékáram további hozzávezetését a feladási helytől az aknavezetékbe való betorkolásig kizárólag az aknavezetékben beálló szívóhatás eszközli. Ahol ez a szívó- 50 hatás nem elégséges, a föld felett fekvő vezeték elé sugárkészüléket, szivattyúkat vagy efféléket kapcsolhatunk. Ha a távolság a beöblítési helyig túlságosan nagy, úgy hogy ezen eszközök sem elégségesek, 55 a csővezetéket megszakítjuk és közbenső tartályt iktatunk be, amelyből az öblítő áramot mechanikai szállítóberendezés viszi tovább a csővezetékben. Gyakran nem lesz szükség a csővezeték megszakítására és 60 közbenső tartály beiktatására, hanem elégséges lesz egy vagy több szivattyúnak a vezetékbe való kapcsolása. Ezen szívóerő segítségével függetleníthetjük magunkat a beöblítési helynek a fecskendezési vagy tá- 65 roló helyhez való viszonylagos helyzetétől. Ezen célból az öblítő tömedékanyag számára központi elvevési helyet létesítünk. Ez a központi hely az öblítőanyag települési, nyerési vagy buktatási helye lehet. 70 Ezen helyet összekötjük az összes, még a legtávolabbi mezőnyrészekkel is a föld felett fekvő csővezetékek segítségével, melyek közvetlenül csatlakoznak a mezőnyrészek öblítő tömedékvezetékeihez, még pedig 75 mindegyik mezőnyrészhez külön csővezetékek vezethetnek vagy pedig több mezőnyrészt egy csővezeték által kötünk össze, amikor is a mezőnyrészek ezen csővezetékben egymásután vannak kapcsolva. 80 A mellékelt rajz az új eljárás két alkalmazási lehetőségét mutatja.