84765. lajstromszámú szabadalom • Készülék a felszin alakjának, vagy vetületi alakjának meghatározására egyetlen felállási vonal két végén tetszőleges irányú tengelyekkel felvett két fényképből

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAG TAR KIRÁLYI J1SÍÍL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84765. SZÁM. — IX/f. OSZTÁLY. Készülék a felszín alakjának, vagy vetületei alakjának meghatározására egyetlen felállási vonal két végén tetszőleges irányú tengelyekkel felvett két fényképből. Wild Henrik gyáros Heerbrugg. A bejelentés napja 1921. évi augusztus hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1920. évi augusztus hó 23-ika. A jelen találmány készülékre vonatko­zik a felszín vagy vetületei alakjának meghatározására egyetlen felállási vonal két végén tetszőleges irányú tengelyekkel felvett két terepfényképből. Ennelk a fel­adatnak a megoldása lényegileg két, egy­mástól, elvileg különböző módon lehetsé­ges. Az egyik mód a 313261. sz. német sza­badálom leírásából vált ismeretessé. A másodiknál, melynek a jelen találmány a lehető legegyszerűbb megoldását adja, mindkét képet egy a felvevő objektívhoz hasonló fotográfiái objektívnek gyuj'tósík­jába állítjuk, úgy hogy az egy képpontból kiinduló nyaláb az objektív mögött párhu­zamos sugarú lesz. Ha két ilyen képkama­rát úgy állítanánk fel egymás mellett, hogy kölcsönös helyzetük pontosan ha­sonló lenne ahhoz, aminő a felvételkor megvolt, akkor valamennyi nyaláb fősu­garai, melyek két-két megfelelő képpont­ból indulnak k; . meghosszabbításukban mindig egy pontban metszenék egymást és mindezen pontok: összessége a felvett tárgy felületének pontosan hasonló máso­latát adná. Mihelyt azonban most, a gyorsabb érté­kelés céljából és a pontosság növelésére, a két nyalábrendszert a stereoskóposí meg­figyelés számára hozzáférhetővé akiarjuk tenni, akkor a kettős távcső szerkesztésé­nél tetemes nehézségekbe ütközünk, mint­hogy a két irányzótengelynek az egyik ér­telémben való szögváltozáson, kívül, min­denkor még a másikl értelemben való kibil­lenést is kellene végeznie. Lehetne már most az egyik értelemben való elmozgást a két képkamarával végez­tetni és a kettős távcsőben azután csak az irányzótengelyek, irányát kellene még a 40 másik értelemben megváltoztatni. Ezen viszonyok pontosabb vizsgálatakor azon­ban a nehézségek még mindig igen tete­meseknek bizonyulnak, úgy hogy az ilyen fajtájú készülékek nem adnák a kitűzött 45 feladatnak elég egyszerű megoldását. A jelen találmány a második módnak harmadik lehetőségét használja. A kettős távcső két irányzótengelyei az értékelés közben megtartja irányát, azaz a kettős 50 távcsövet mozdulatlanul rendezzük el és az egész mozgást a két képkiamrával vé­geztetjük. 1 Errei a célra két kapcsolórudat, melyek a mérőháromszög hosszú oldalaival pár- 55 huzamos egyeneseket képeznek, egymással összekötünk és mindkettőt két fő forgási tengely körül mozgathatóan rendezzük el. Mindkét kapcsolórúd úgy közli saját moz­gásait a hozzátartozó képkamarával, hogy 60 a kétkamiaratengely iránya és a kapcsoló­rúd kölcsönös helyzete változatlanul meg­marad. A képkamarák és a kapcsolórúd mozgásainak ez a párhuzamossága az egész készüléknek igen egyszerű felépíthetését 65 engedi meg, azonban a tengelyen; kivül eső képpontokra nézve általában vetítési hibát von maga után. Ez a vetítési hiba úgy nyilvánul meg, hogy valamennyi képpont, melyek nem feküsznek egy függélyes ten- 70 gelykereszten, a kettős távcső iránytenge­lyeihez viszonyítva nem a kellő helyzetét foglal eil. A hiba a képpontnak a tengely­kereszt karjaitól való távolságával riö és a kép négy sarkában éri! el legnagyobb ér- 75 téfcét. Optikai korrekcióeszközökkel vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom