84745. lajstromszámú szabadalom • Fémgőz-lámpa

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84T45. SZÁM. — VII/h. OSZTÁLY. Fémgőz-lámpa. Dr. Eversheim Pál tanár Bonn. A bejelentés napja 1921. évi julius hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1920. évi julius hó 10-ike. A jelen találmány fémgőzlámpákra, kü­lönösen pedig kvarcból készült, függélyes higanygőz-lámpákra vonatkozik, ámbár a találmányt más lámpáknál és más célokra, 5 valamint nagy és kis nyomás számára is lehet alkalmazni. A találmány legelső sorban a lámpa kürtőjének fémből készült zárára vonat­kozik, melyet könnyen lehet fel- és lesze- 10 relni, úgy hogy a lámpát a használat he­lyén lehet összeállítani és higannyal meg­tölteni, valamint kiüríteni, míg az ismert lámpazárakat a gyárban kell felszerelni, ami az összeállított lámpának szállítása 15 körül bizonyos nehézségeket okoz. A jelen találmány a lámpának javítliatását is megkönnyíti. A. találmány továbbá az ívet közvetle­nül körülvevő, kvarcból készült és a 20 lámpa lángzójában elrendezett védőcsőre vonatkozik, mely a külső lámpa falnak megvakulását meggátolja. A védőcső és a lámpafal között még fényszűrő csöveket is lehet elrendezni. 25 Ahelyett, hogy a zárat a lámpának csak az egyik vagy mindkét végén rendeznők el, lehet azt két kvarccsőnek egyesítésére is használni, amikor is a zár a lámpa kö­zepére jut és a két kvarccső hozzáférhető­­;j0 sógét nem zavarja. Tly zár már most, ha azt függélyes lám­páknál alkalmazzuk, még további javítá­sokat is enged meg. A találmány még a függélyes cső gvúj- 35 tójának higannyal való töltésére és egy, a mozgatható elektródát hordó nszónak a higanyban való elrendezésére vonatko­zik. Ezen elrendezésnél a higany a gyújtó falát a higanygőzöktől elzárja, miáltal 40 ezeknek lehűtése és kondénzálása elkerül­tetik, minek folytán ily lámpákat nagy nyomásra is lehet alkalmazni, melyre eddigelé csak billenő lámpákat lehetett használni. Ha a higanyfürdő a lámpának felső ré- 45 szében van elrendezve, az említett zárnak eltávolítása után a lámpa közepébe egy dugaszt vagy válaszfalat lehet beillesz­teni, mely a higanyt a lámpának felső ré­szében elrendezett gyújtóban visszatartja. 50 A gyujtópecek ebben az esetben a dugasz­nak egy centtrális nyílásán jár át. Az úszónak súlya oly nagy, illetve az úszó annyira van megterhelve, hogy az, ha a lámpának felső részét körülvevő 55 solenoid áramtalan, igen kis túlsúllyal le­süllyed mindaddig, míg a gyujtópeceknek vége a kathodát nem érinti. Ha a higany­fürdő a lámpának alsó részében van elren­dezve, vagy ha akként alkalmazunk egy 60 elektromos kapcsolást, hogy a solenoid a lámpa égésekor áramtalanná lesz és egy kontaktus a solenoid áramköre számára csak a lámpának eloltásakor záratik, ak­kor a fürdőnek a lámpa felső részében 65 való elrendezésénél az úszónak kis fel­hajtó erőt kell adni; ha pedig a fürdő a lámpa alsó részében van elrendezve, az xiszónak kis lehajtó erővel kell bírnia. Ezen elrendezés következtében a gyújtó- 70 peceknek mozgatására és megtartására csak igen kis erő szükséges, amiért is a gyújtót körülvevő tekercset aránylag csak kevés tekerülettel kell ellátni; ekkor a te: keresnek laposmenetű csavar alakját lehet 75 adni, melynek menetei maguk szolgálnak a gyújtónak hűtésére. Az úszónak említett elrendezései követ­keztében az úszónak mozgásai csillapíttat­­nak, úgy hogy a gyujtópecek csak lassan S0

Next

/
Oldalképek
Tartalom