84727. lajstromszámú szabadalom • Forgó rotációs erő és munkagép

Meg-jelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 84737. SZÁM. — V(112. OSZTÁLY. Forgó (rotációs) erő- és munkagép. Feuerheerd Ernő mérnök Walton. A bejelentés napja 1920. január hó 27-ike. Nagybritániai elsőbbsége 1919. március hó 14-ike. A jelen találmány forgó (rotációs) erő-és munkagépre vonatkozik, melyben alkalmas nyomóközeg dolgozik erőfejlesztés vagy munkateljesítés céljából. Erőgép ese-5 tén ez a nyomóközeg gőz lehet, de hajtható a gép, a belső égésű erőgépek módjára, expandáló gázokkal is. A működés megfordításával, a gépből munkagép lesz, amikor is azt valamely alkalmas módon 0 hajtjuk, imire az szivattyúként, légkompresszorként vagy hívógépként működhetik. A gép valamely gépberendezés egyik alkatrészéül is szolgálhat. A gép a találmány értelmében egy nyúl-5 ványokkal ellátott belső elemből és egy megfelelő kivágásokkal ellátott külső elemből áll, mimellett utóbbinak kivágásai előbbinek nyúlványaival jöhetnek kapcsolatba. A külső elem helytálló vagy 10 szintén forgó, mint a belső. A belső elem nyúlványainak félkörnél nagyobb keresztmetszetterületű hengeres köpenyfelületük van, az ezekkel kapcsolatba jövő, a külső elemben levő hengeres köpenyfelületű ki>5 vágások szintén félkörkeresztmetszetűek. Azonkívül a külső elem kivágásai külön tömítő munkaélekkel vannak ellátva, melyekkel a belső elem nyúlványai szoros kapcsolatba jönnek, hogy a nyomóközeg 10 számára tökéletes tömítés létesüljön a gép beeresztő- és kipuffogóoldala közt. Az ilyen szerkezet meggátolja a részek kopását üzem közben, mimellett a két elem együttműködése rendkívül pontos, úgy, 15 hogy a gép hatásfoka az ismert ilyen fajtájú gépekhez viszonyítva nagy. A külső elem kivágásainak száma eggyel nagyobb, mint a belső eleim nyúlványaié. A nyomó; közeg be- és kieresztését, ha mindkét elem forog, a géptokban levő nyílások 40 vagy kamrák szabályozzák, melyek a forgó elemek által alkotott elzárt üregekkel (terekkel) állanak összeköttetésben. Ha a külső elem helytálló, akkor a nyonióközeg be- és kieresztését egy vagy több 45 forgó tárcsa szabályozza, melyekben áteresztőcsatornák vagy szelepek vannak elrendezve, mely utóbbiak a helytálló külső elemben (géptokban) kiképezett gyűrűalakú be- és kieresztőüregekkel 50 (kamrákkal) állanak összeköttetésben. A gép járásakor a belső elem nyúlványai egymásután benyomulnak a külső elem kivágásaiba. Ha mindkét elem forog, akkor e két elem különböző forgási sebes- 55 gége következtében relatív forgási sebesség keletkezik a két elem közt. Ez a relatív forgási sebesség, vagy — ha csak a belső elem forog — ennek abszolút forgási sebessége úgy hat néhány tömören elzárt go üregre, hogy ezek váltakozva megnyílnak és újból záródnak. Ezeket az üregeket az elesnek maguk határolják és az üregek a külső elemben levő áteresztő csatornákkal állanak összeköttetésben, 65 melyek viszont a gép fő be- és kieresztő nyílásaival működnek együtt. Az üregek ezen váltakozva történő megnyitása és elzárása a nyomóközegre szívó- és nyomóhatást fejt ki, ha a gép munkagép, pl. 70 szivattyú, légkompresszor stb. gyanánt működik. Ha ellenben erőgép vagy motor gyanánt dolgozik a gép, akkor az illető nyomóközeg nyomása vagy expansziója hatást gyakorol az elemeknek az említett 75 üregeket határoló felületeire és a belső, ill. a belső és külső elemet forgásnak indítja. Az ekkor keletkező forgatónyomaté-