84666. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fényképvetítésnél sztereoszkopikus hatások elérésére
Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 84666. SZÁM. — IX/f. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés fény képvetítéseknél sztereoszkópikus hatás elérésére. Dickinson Herbert gépszerkesztő és HepTburn György Anderson kereskedelmi ügynök London. A bejelentés napja 1920. évi március hó 12-ike. A találmány tárgya oly berendezés, melynek segélyével rendes mozgófényképvetítő készülékek és hozzájuk való filmek használatánál sztereoszkópikus vagy plasz-5 tikus hatásokat érhetünk el. Mostanáig ezen hatás elérése céljából különösen készített filmeket kellett használni, melyeknél az alakokat fekete háttér előtt vették fel, míg a hátteret egy helytálló színfal 10 vagy gyakori esetben egy második vetítőlámpa szolgáltatta. Megkísérelték még két sztereoszkópikus képet egy és ugyanazon ernyőre vetíteni, melyet minden egyes néző szeme elé tartandó külön készülékkel 15 kellett szemlélni. A jelen találmány értelmében az egyetlen felhasználandó kép sugarait úgy bontjuk szét, hogy az ernyőn két vetület keletkezik. Ez .a két kép azonos, azonban az er-20 nyőn egymástól kis mértékben el vannak tolva. Ez az eltérés oly csekély, hogy a néző nem veheti észre, míg a szándékolt hatás látszólagosan plasztikus képben nyilvánul, mivel a kontúrok a lágyan és test-25 szerűen mutatkoznak. Ezt a hatást a néző természetes hajlama lényegesen növeli, amennyiben az agy a tárgyak tényleges alakját véli látni. Az eredmény testszerűen ható kép léte-80 sítése lesz, mely lényegében a sztereoszkópos felvételekkel megegyezik. Életlenség emellett nem lép fel, az összes vonalak élesek lesznek, a káprázás elkerültetik és a szem nem lesz úgy megerőltetve, mint az 85 mozgófényképelőadásoknál történni szokott. A találmány kivitelére tetszésszerinti szerkezetű vetítőgép kerülhet alkalmazásba, melynek fénysugarait teljesen vagy 40 félig visszaverő felületen úgy osztjuk meg, hogy az ernyőn két kép keletkezik, melyek csak kismértékben térnek el egymástól. Ezen célra transzparens vagy transzlucens reflektort használunk, mely a készülékből 45 jövő fénysugárnyalábra szög alatt van beállítva. A fény legnagyobb része az átlátszó vei lektoron halad át és az ernyőn a fedőképet létesíti. A fény egy része emellett visszaveretik egy mellékreflektorra és 50 onnan az ernyőre kerül. Ez a kép a főké]) vetületéhez viszonyítva egy kissé el van tolva. Az ernyő, amelyre a képek vetíttetnek, legcélszerűbben azon vonal felett vagy 55 alatt van elrendezve, amelyben a készülék vetít. Ez a készülék a sugarakat ferdén elrendezett tükörre vagy más reflektorra vetíti és a képek csak azután jutnak az ernyőre, ahol a néző számára láthatókká 60 válnak. A fénysugarak vezetésére tetszésszerinti készülékek, optikai berendezések, mint tükrök, ernyők, prizmák kerülhetnek alkalmazásba, a két képnek a kivánt kölcsönös 65 helyzetében és kölcsönösen lefokozott megvilágításban való tartása céljából. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező berendezéseknek példaképpen vett foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 70 (1) vetítőkészülék előtt a részben fényátbocsátó vagy transzlucens (2) reflektor van elrendezve, mely üvegtáblából állhat és az (1) készülékből kilépő (5) fénysugarakhoz viszonyítva szög alatt van elren- 75 dezve. Ez a (2) reflektor a fény nagyobb részét átbocsátja, míg a kisebbik részét a
