84652. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékok szintelenítésére

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAÖYAB KIEiLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84652. SZÁM. — IY/i. OSZTÁLY. Eljárás folyadékok szintelenítésére. Chemisclie Werke Carbon G. in. b. H. cég* Ratibor. A bejelentés napja 1922. évi november hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi november hó 26-ika A jelen eljárás folyadékok színtelenítősére azon az új felismerésen alapszik, hogy a folyadékok színtelenítése színtelenítőszerekkel, mint pl. színtelenítő szénnel, 5 kallófölddel vagy más efélével, rendkívül meg van nehezítve és gyakran egészen lehetetlenné van téve a tisztítandó folyadékban jelenlévő elektrolitek folytán. A, színtelenítendő folyadékok azonban majd-10 nem mindig tartalmaznak elektroliteket, amelyek mennyiségük és minőségük szerint a színtelenítést megnehezítik vagy megakadályozzák. A jelen eljárás abban áll, hogy a szín-15 telenítendő folyadékból az ionokat kémiai anyagokkal való kicsapással eltávolítjuk. Ajánlották már az elektroliteknek a színtelenítendő oldatokból dialízis vagy elektroozmozis útján való eltávolítását. 20 Az ismert eljárásnál arról van szó, hogy az elektroliteket fizikailag távolítsák el. Ellenben a jelen eljárásnál az ionok eltávolítása kémiai úton történik, amely eltávolítás tökéletesebb lehet. Másrészt az 25 ionok helyébe anionok lépnek be a folyadékba. Ezáltal a színtelenítő szer által eltávolítandó anyagok felvétele elősegíttetik. A kicsapást végezhetjük a színtelenítőszerekkel való kezelés előtt vagy kezelés 30 közben. Lehet például a színtelenítendő folyadékot a színtelenítő szerrel való kezelés előtt azzal a reagenssel kezelni, amely az elektrolitek egyikét oldhatatlan állapotba viszi át, esetleg a csapadéktól elkülő" nített folyadékhoz, amely még egy másik 35 iont tartalmaz, egy másik olyan reagenst adni, amely ezt az anyagot kicsapja, szükség esetén egy harmadik kezelést is foganatosíthatunk és végül a folyadékot a színtelenítő szerekkel tovább kezelhetjük. 40 Lehet azonban kicsapás közben is színtelelenítő szert hozzáadni. Lehet végül a nem kezelt folyadékhoz előbb színtelenítő szert hozzáadni, azután az adott esetben már színtelenített folyadékban a kicsapást fo- 45 ganatosítani és végül újra színtelenítős-zerekkel kezelni. Lehet továbbá a színtelenítő szerekkel már kezelt folyadékban a •kicsapást színtelenítő szerek jelenlétében is végezni. 50 Az eljárás foganatosításánál a következőképen járhatunk el. A színtelenítendő folyadékban, pl. melászban, meghatározzuk az elektrolitek minőségét és mennyiségét. Melásznál elsősorban a kálisók el- 55 távolításáról van szó. A melászhoz annyi hiperklórsavat vagy borkősavat adunk, atnennyi a kálisók mennyiségének megfelel. Azután színtelenítőszert, például színtelenítő szenet adunk hozzá. Ha a za- 60 varó ionok teljesen ki vannak csapva, akkor könnyű módon elérjük a melásznak teljes színtelenítését. Korlátozhatjuk azonban az eljárást arra is, hogy csak az