84649. lajstromszámú szabadalom • Eljárás timföld ill. timföldvegyületek előállítására timföldtartalmú anyagok bármely fajtájából

Megjelent 1934. évi május lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI j^^jjj^ SZABADALMI BIRŐSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84649. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás timföld, illetve timföldvegyületek előállítására timföldtartalmú anyagok bármely fajtájából. Dr. Buchner Max vegyész Hamiover-Kleefeld. A bejelentés napja 1921. évi október hó 11-ike. Megkísérelték már timföldnek, illetve timföldvegyületeknek ammónszulfáttal való előállítását timföldtartalmú anyagok bármely fajtájából, különösen agyagból, 5 amennyiben <az agyagot ammónszulfáttal maaasabb hőmérsékleten felhevítették^amikor is az ammóniák eltávozik, míg a kénsavgyök az aluininiumoxyddal, pl. aluminiumszulfátot képez, melyét a zsugorodási 0 tömegből vízzel való kilúgozással nyertek. Az aluminiuinszulfátlúgokat vagy efféléket erre az eltávozott ammóniákkal keverték, amikor is aluminiumhydroxyd és ammóniumszulfát keletkezett, melyet a víz el-5 párologtatása után mindig újból lehetett további feltárásokhoz felhasználni. Ezen eljárás, ha gyakorlatilag foganatosítható volna, timföld, illetve timföldvcgyülcíek előállítására teljesen ideális feltárási el-0 járást képezne. A folyamat azonban nem megy végbe oly simán-, amint ezt fel lehetett tételezni. A timföldtartalmú anyagoknak ammónszulfáttal való hevítésénél ugyanis amrnó-5 niákveszteségek adódnak, egyrészt, mert az ammóniák a hőbolton át diffundál, másrészt, mert a keverék felhevítése alkalmával az ammóniák egészen a nitrogénig megbontatik (Abbau), minek következtében íO ennek egy része feltétlelnül elvész. Ezen veszteségek még akkor is, ha csekélyek, az eljárást az ammóniák nagy ára folytán annyira megterhelik, hogy az eljárást nem lehetett gazdaságosan foganatosítani. Az 15 aluminiumszulfátnak az eltávozott ammóniákkal aequivalens mennyiségű ammóniák segítségével való lecsapatása alkalmával komplex aluminiumszulfát-, ammóniákvegyületek keletkeznek, melyeket nyálkás alakjuk miatt sem simán szűrni, sem ki- 40 mosni nem lehet. Éppen komplex természetük miatt bennük jelentékeny mennyiségű ammóniák és kénsav marad vissza. Ha belőlük a kénsavat és ammóniákot hevítés által kihajtani igyekszünk, ezen 45 esetben is részben a hőboltfalazaton át végbemenő diffúzió, részben az ammóniáknak a szétbomló kéntrioxyd oxydációs hatása által előidézett megbontása folytán ammóniák- és kénsavveszteségek adódnak. 50 Azt a meglepő megfigyelést tettük, hogy az eljárás műszaki hasznosítását lehetetlenné tevő jelzett hátrányok kiküszöbölhetők, ha az eljárást két szakaszra osztjuk. Mindenekelőtt a feltáráshoz szükséges biszul- 55 fátot semleges ammóniumszulfát vagy ily szulfát vagy ammóniumot tartalmazó kettős szulfát, pl. nátrium ammóniumszuliát, káliumammóniumszulfát hevítése által nyerjük, mimellett a hevítést atmoszferikus 60 nyomáson vagy még előnyösebb vákuumban eszközöljük. Erre a biszulfátot vizes oldatban agyaggal vagy más timföldtartalmú anyaggal keverjük és lehetőleg koncentráljuk. Ezután a feltárási műveletet 65 végezzük el; a feltárás ammóniumbiszulfát alkalmazásánál különösen akkor megy végbe gyorsan és simán, ha az agyagból, timföldtartalmú anyagokból és ammóniumszulfátból álló keveréket autoklávban nyo- 70 máson hevítjük, amikor is meglepő módon 200 C vagy ennél alacsonyabb hőmérséklet is elégséges, hogy a feltárandó anyagoknak timföldje az ammóniumbiszulfáttal ammóniáktimsót képezzen. Miután ezen 75 vegyület közel semleges, ezáltal műszaki előnyöket érünk el, melyek az anyag feldolgozásánál, különösen a jelenleg rend-