84630. lajstromszámú szabadalom • Fémek légzáró leforrasztása üvegek, különösen elektromos izzólámpák áramát vezető huzalaihoz

Meg-jelent 1984. évi május lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JEj^gra SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84630. SZÁM. — Vlí/h. OSZTÁLY. Fémek légzáró beforrasztása üvegbe, különösen elektromos izzólámpák áramátvezető huzalaihoz. Elektrische Glühlampenfalbrik „Watt" A.-G. cég1 Wien. A bejelentés napja 1921. évi október hó 27-ike. Ausztriai elsőbbsége 1920. évi november hó 18-ika. Ismeretes, hogy áramvezető fémes veze­tékeknek üvegbe való légzáró beíorrasztá­sához, pl. elektromos izzólámpák áramát­vezető huzalainál nem nemes fémekből, pl. 5 rézből, való vékony, lapos szalagokat hasz­nálnak. Ismeretes továbbá ugyanilyen anyagokból való huzaloknak egy vagy több helyen való lelapítása vagy hornyolása, amely helyek azután később az üveg ösz-10 szenyomott részébe kerülnek. Mindkét foganatosítási alaknak megvan azonban az a hátránya, hogy az üveg és a fém különböző kiterjedési együtthatója folytán az üveg összenyomása után az 15 üveg a huzaltól elválik. Ha a huzal a fent­említett egyik esetben csak helyenkint van lelapítva, lígy ez az elválás mindenkor a huzal hengeres részétől indul ki, innét to­vább terjed a lelapított részen át és ilyen 2o módon légcsatorna képződését okozza. Jelen találmány új utat követ megbíz­ható tömítés létesítésére. A találmány sze­rint a fémes vezetők lapos és kerek része között a lapos rész egész szélességére kiter-25 jedő éles beszögelést állítunk elő. Célsze­rűen magának a huzal lelapításának is oly különleges, pl. az egyik vagy mindkét olda­lon domború boltozatos alakot adunk, amely az éles beszögellés kialakítását ked­go vezően befolyásolja, mely célra a lelapítás előállításához legcélszerűbben homorú saj­toló kölyüt használunk. Ilyen módon, miként ez a mellékelt rajz­ból (25 :1 nagyításban) .a találmány példa-35 képeni gyakorlati foganatosítási alakjánál és pedig elektromos izzólámpák áramátve­zető huzalailioz kitűnik, a (Z) beszögellési övet kapjuk, amelyen a végzett kísérletek és megfigyelések szerint a huzalnak az üvegtől való elválása biztosan megakad. A 40 lábacskák laposra nyomásakor ezen példa­képem foganatosítási alaknál az üveget ömlesztett állapotban a rézhuzal lelapított részéhez szorítjuk. Ha már most az üveg a huzal kerek részétől kiindulva a fémtől el- 4.5 válni kezd, úgy ez az elválási folyamat a. beszögellési övnél megakad és nem képes a vezeték lapos részén át tovább terjedni. Ezzel az üveggel való állandóan tömített összeköttetés biztosítva van. 50 A fentemlített példaképem foganatosí­tási alakhoz és pedig 0.30 mm átmérőjű réz­huzalhoz, amilyen a leghasználatosabb izzólámpáknál szokásos, a fémes áram­hozzávezetőhuzalnál a következő méreteket 55 alkalmazhatjuk: A (D) huzal kb. 3 mm hosszon megfelelő kölyiivel úgy van le­lapítva, hogy a domború boltozat a legvas­tagabb (W) helyen 0.07 mm méretű, míg a (Z) helyen, vagyis a beszögellési övben 60 mérve a vastagság csak 0.04 mm-t tesz. Az olyan lámpáknál, amelyeknél vasta­gabb huzalokat kell az áramvezetés cél­jaira alkalmazni, több fém, pl. nikkel és réz, együttesen használható. 65 Ebben az esetben a találmány egyik foganatosítási alakja értelmében a beszö­gellési övet a két fém közötti átmeneti övbe helyezhetjük. A találmány nem csak izzólámpákon, 70 hanem bármilyen más fajtájú üvegedé­nyen alkalmazható, amelybe fémes vezeté­keket kell légzáróan beforrasztani, így pl. Röntgen-csöveken, csillogófény- csöveken, audion-csöveken és természetesen olyan 75 edényeken is, amelyek gázokkal vannak megtöltve és a küllevegővel való közleke­désük nem kívánatos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom