84609. lajstromszámú szabadalom • Pénztárszekrény

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 84609. SZÁM. — XVI/F. OSZTÁLY. Pénztárszekrény. Rolbur Stahlbetonkassen-Gesellschaft m. b. H. System Thörig1 cég- Wien. 3. Pótszabadalom a 76116. sz törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1921. évi február hó 23-ika. Ausztriai elsőbbsége 1919. évi december hó 18-ika. A találmány a 76116. számú szabadalom szerinti pénztárszekrény további kikép­zése, mely pénztárszekrény fegyverzett betonból áll, külső vagy belső pácélszek-5 rény nélkül és mely az ajtó kivételével monolitos alakzat gyanánt egyetlen öntés­sel készül. Pénz, értéktárgyak és máseffélék meg­őrzésére sok esetben kivánatos az, hogy 10 ezt a pénztárszekrényt éppen úgy, mint a jelenleg szokásos aeélpáncélszekrényeket, belső rekesszel (trezorral) lássuk el, mely a szekrény belsejében különálló elzárható szakaszt alkot. 15 Ezen pénztárszekrényeknek betonból való előállításánál közelfekvő gondolat az, hogy a belső rekeszt egyúttal héjjazás gyanánt használjuk fel és így azt az elő­állítás kezdetétől fogva a pénztárszekrény 20 betontestével oldhatatlan összeköttetésbe hozzuk, a tapasztalat azonban azt mu­tatta, hogy ez a művelet a 76116. számú szabadalom szerinti pénztárszekrényekhez semmiképpen sem célszerű. 25 A belső rekesz (trezor) ugyanis meg­nehezíti a betonszekrény kiszáradását, meggátolja a betonnak a belső oldal felől való ellenőrzését és azonkívül a beton megkötése és száradása alkalmával a be-30 álló alakváltozásokat nem képes eléggé követni. Ezek az alakváltozások csekélyek ugyan, a molekuláris erők hatása folytán azonban igen nagy erővel mennek végbe, úgy hogy a belső rekesz ellenállása foly-35 tán nagymérvű feszültségek keletkez­nek, amelyek a szekrény tartósságát igen hátrányosan befolyásolják. A találmány szerint ezeket a hátrányo­kat azzal kerüljük el, hogy csak a már kész szekrénybe, a héjjazás eltávolítása 40 után, helyezzük be a belső rekeszt (trezort) akként, hogy CLZ £L szekrény belső terét nem tölti ki teljesen és a szekrény belső falai, valamint a rekesznek előnyösen bor­dázott falai közötti térbe, a rekesznek a 45 szekrénnyel való összeköttetésére az emlí­tett teret kitöltő cement- vagy habarcs­réteget helyezünk be. A vékony közbenső réteg megkötése és száradása alkalmával fellépő erők sokkal csekélyebbek, semhogy 50 a szekrénynek a megkeményedés és szára­dás után már végső alakjában lévő beton­testére behatással volnának, mimellett a közbenső réteg a belső rekesz és a pénz­társzekrény teste között igen szilárd kap- 55 csolatot létesít. Ha a pénztárszekrény be­tontestében ökölnagyságú lyukat munkál­nak ki, amihez kb. 6000 erélyes kalapács­ütés szükséges, úgy a belső rekesz a vágó­lángzóval való kezelésre még mindig nem go hozzáférhető, hanem az előbb még szilár­dan odatapadt cementtől szabadítandó meg, ami különösen a belső rekesz falai­nak bordázott kiképzése mellett rendkívül fáradságos munkát igényel. g5 Célszerű a belső rekeszt egyes egymás­hoz csatlakozó, egymással össze nem kö­tött lemezekből előállítani. Ezek a szek­rény testével való utólagos szerves össze­köttetés révén mozdulatlanul rögzíttetnek, 70 úgy hogy a lemezek betörés ellen ugyanazt a biztonságot nyújtják, mint a sokkal köl­ségesebb zárt alakú szekrények. A mellékelt rajzon a találmány szerinti pénztárszekrénynek példaképpeni fogana- 75 tosítási alakja van feltüntetve. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom