84606. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűknek fonógépek tűs léceibe való beerősítésére

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 84606. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás tűknek fonógépek tűs léceibe való beerősítésére. Allimanii Georgres mérnök Carspach. A bejelentés napja 1922. évi január hó 7-ike. Franciaországi elsőbbsége 1921. évi február hó 2-ika. A találmány tárgyát- eljárás képezi tűknek fonógépek tűsléceibe való beerősítésére, mely abban áll, hogy a tűket a • tűtestben kiképzett bemarafósok folytán 5 előálló vastagításokon keresztüldugjuk és a bemaratásokba beforrasztjuk. Az eddig ismertté vált. eljárások közül a leghasználatosabb a tűsléc testének harántirányban való keresztülfúrásában 10 áll és pedig a tű középrészével egyező átmérővel. Magukat a tűket azután kézzel kell a fúrt lyukakba bedugni és kalapácsütésekkel tovább benyomni, mikor is azok kúpos alakjuk folytán rögzíttetnek. 15 Használtak azonkívül vasgyaluforgácsokat vagy öntött vasfoxgácsokat, vagy pedig a tűket a lyukakban be hagyták rozsdásodni, olycélból hogy lehető jó fogvatartást érjenek el. Egy másik eljárás 20 abban áll, hogy a tűket egymás mellé a tűsléc testére fektették és itt odaforrasztották. Mindezen megerősítési módoknak az a nagy hátrányuk van, hogy a kúpos tűk 25 csakis vastag végükön voltak rögzítve és fogvatartva, míg a tűk hegye nagy mértékben rezgéseknek és ütéseknek maradt kitéve, melyek leginkább okozták a tű meglazulását és így a tű törését vagy 30 elvesztését vonták maguk után. Ennek következményei költséges és nehéz javítások voltak. A tűslécek pontos kifúrása is nagy nehézséget okozott és a kifúrás, valamint a tűknek beillesztése kiválóan 35 begyakorolt munkásokat igényelt, ahol is még mindig gyakori volt a léc felhasadása vagy a tűk megrepedése, aszerint, amint a tűk vagy a lyukak egyenlőtle nek, vagy pedig a kalapácsütések túlerő-40 sek voltak. A találmányt képező eljárás az eddig alkalmazott megerősítési módok hátrányait nagyrésze elkerüli. A tűk fogvatartását gyakorlatiasan végezzük és pedig olymódon, hogy az több ponton fekszik 45 fel a lyukakban és a forrasztás által a tűtesttel szorosan összeköttetik, amennyiben a forrasztómassza a lyukban a tű köré fekszik és a tűt a tűsléc testében fekvő egész hosszában összeköti a léccel. Azál- 50 tal, hogy a bemaratások a tű testének hosszirányában vannak kiképezve, a lyukak sokai könnyebben fúrhatok ki és anélkül, hogy ennél a munkánál, úgy mint. eddig, a költséges fúrók nagy számban 55 eltörnének, A tűsorozat magasságát könynyen lehet egyenletessé tenni, amennyi ben pl. a tűhegyeket vonalzó felé nyomjuk és' a tű testét azután a forrasztómasszával való kitöltéssel rögzítjük. A 60 találmány értelmében úgy a tűk behelyezését, mint azok kicserélését is lényegesen megkönnyítjük, mivel az kevesebb munkát igényel és az eddigi nehézkes fúrást egyszerűsbíti, úgy hogy ennek el- 65 végzését bármilyen munkásra lehet bízni, míg eddig ezen célra szakmunkások voltak szükségesek. A tűkben és tűslécekben mutatkozó veszteség, mely körülbelül 30%-ot tesz ki, csekélyebb, mint a régi 70 megerősítési módoknál, minthogy a tűk nem sérülnek meg többé a kalapácsütések alatt és a tűsléc nem repedezik meg többé és nem töredezik le. A tűsléc a bemaratások dacára sem veszít semmit szilárd- 75 ságából, mert ezek a bemaratások teljesen forrasszal töltetnek ki. A találmány értelmében készült tűsléc a mellékelt rajzon három foganatosítási alakban van szemléltetve és pedig az 1., 80