84605. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acél termikus kezelésére

Megjelent 1934. évi május hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84605. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. f Eljárás acél termikus kezelésére. Societa Anonima Italiana Gio, Ansaldo & Co. cég Génes. A bejelentés napja 1914. évi július hó 28-ika. Jelen találmány tárgya acél termikus kezelésére szolgáló új eljárás, mely tet­szőleges. öntött vagy kovácsolt aoéldara­boknál (különösen pedig az ágyúcsövek 5 és páncéllemezek számára való acélfajok­nál) alkalmazható és melynek célja a ke­zelt anyag törékenységének lényeges csök­kentése azáltal, hogy vagy ellentállóképes­ségét és a húzásnál fellépő nyújtási együtt-10 hatóját növeljük vagy pedig, hogy ütések­kel szemben kifejtett ellentállása által meghatározott szívósságát nagyobbítjuk. Az új termikus eljárás a jelenleg hasz­nálatban levő összes kezelési módoktól az-15 által különbözik, hogy a találmány értel­mében a keményítést megelőző hevítés egymás után két különböző és jól meg­határozott hőmérsékleten történik, mimel­lett az egyik hőmérsékletről az átmenet a 20 másikra fokozatosan megy végbe. Ezzel szemben a szokásos hevítési módoknálj melyek a keményítés előtt alkalmaztatnak, a kezelt darabok oly végső hőmérsékletig hevíttetnek, mely a kezelt acél legutolsóát-25 alakítási pontja szerint van megállapítva. Az előbb említett két hőmérséklet, mely hőmérsékleteken az új eljárás szerint a kezelit darabok tartatnák, a következő fel­tételiek által van meghatározva: 30 1. A két hőmérséklet közül az első azon kritikus köznek felel meg, melynél az acél alkotó részeinek minden egyes struktura­elemében a diffúzió jelenségei a legna­gyobb sebességgel játszódnak le anélkül, 35 hogy az acél mechanikus tulajdonságai­nak ártanának. Már közöltük, hogy ezen hőmérsékletköz bizonyos nagysággal bír és helyzete az acél összetétele szerint változik ugyan, ezen hő-40 mérsékletköz azonban minden egyes eset­ben a legnagyobb könnyűséggel és bizton­sággal állapítható meg vagy termikus ana­lízis vagy mikroszkopikus vagy pedig me­chanikus módszerek segítségével. 2. A két hőmérséklet közül a második 45 változik legalább 30 C fokkal kisebbnek kell lennie azon hőmérsékletnél, mély a rendes keményítés számára meg van álla­pítva. Ezen uíóbiji hőmérséklet tudvalevőleg el- 50 méletileg valamivel magasabban feleszik, mint azon legutolsó átalakítási pont (Ar3) a hevítésnél, melynek a kezelt acél' alávettetik, a gyakorlatban azonban ezen határt mindig kisebb vagy nagyobb mér- 55 lékben meg kell haladnunk, aszerint, hogy milyen az alakja és milyenek a méretei1 a kezelt darabnak és hogy milyen az össze­tétele az acélnak. 1 Az új eljárás kivitele a következőképen! 60 megy végbe: A kezelendő acéldarab, mely lehet valamely nyers, öntött vagy ková­csolt darab és mely már előzőleg más ter­mikus kezelési eljárásoknak alá tehetett vetve aszerint, hogy milyen acélfajról van 65 szó, ezen esetleges előzetes kezelés után' alkalmas kemencében fokozatosan addig hevíttetik, míg a darab tömege az előbb az 1. pont alatt meghatározott hőmérsékletet fel nem veszi. Ezen hőmérsékletet bizonyos 70 időn át változatlanul megtartjuk; ezen;idő­tartam kísérlet által van meghatározva és az acél faja, a kezelendő tárgyak alakja' és méretei szerint igen tág határok között változhat. Félkemény acél számára ezen' 75 művelet tartama változhat két kg-nál ki­sebb súlyú tárgyak számára egy órán be­lül, míg tíz tonnánál nagyobb súllyal bíró tárgyak számára kb. 20 órára van szükség. Erre a hőmérsékletet a kemencében fo- 80]

Next

/
Oldalképek
Tartalom