84577. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csöveknek és egyéb köpenyeknek hegesztett fenekekkel való lezárására

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÖSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84577. SZÁM. — XVÍ/d. OSZTÁLY. Eljárás csöveknek és egyéb köpenyeknek hegesztett fenekekkel való lezárására. M. kir. Állami Vasgyárak Központi Igazgatósága Budapest. A bejelentés napja 1914. évi december hó 16-ika. A csöveknek vagy más, tetszőleges keresztszelvényű köpenyeknek és zárófeaekeiknek hegesztés útján való összekötésénél első sorban az a körülmény veendő 5 figyelembe, hogy az összeköttetés helyének leginkább igénybe vett része — szilárdsági okokból — mindig az a sarok, illetve az a szelvény, amelyben a köpeny és a hegesztendő fenéik alkotói összetalálkoznak. 10 Ez a szelvény ugyanis belső, illetve külső nyomásnál nemcsak húzásra, illetve nyomásra, hanem haj látásra is jelentékenyen igénybe van véve, már pedig a hajlítási igénybevétel iránt épen a hegesztett anyag 15 a legérzékenyebb, tehát a hegesztést úgy kell foganatosítani, hogy a fellépő hajlítási igénybevételi ne lehessen veszélyes. A fenti kö ve télim ény szem előtt tartásával a köpenyek és zárófenekek összehe-Í0 gesztése többfélé módon történhet. A mellékelt rajz 1. ábráján oly módszer van feltüntetve, amely szerint az (a) köpeny és (h) fenék nem a saroknál, hanem a saroktól bizonyos távolságban fekvő (c) (5 helyen van összehegesztve. Ez esetben tehát a hegesztés oliy helyem történik, ahol a köpeny és fenék alkotói egyenlő irányúak, illetve összeesnek, aminek hatása abban nyilvánul, hogy a hajlítási igény be-0 vétel a fenék ép részére vitetik át. Ez a módszer a hajlítási igénybevételből származó veszélyeket megszünteti ugyan, de másfelől azzal a hátránnyal jár, hogy sajtolt vagy karimázott, tehát drága fenekek 5 alkalmazását teszi szükségessé. Egy másik módszer abban áll, hogy a köpeny a fenékkel a két résiz állal alkotott sarokban hegesztetik össze, azonban a hegesztési hely valamilyen módon merevíl) telik. E célból, mint pl. a mellékeit rajz 2. ábrája mutatja, az (a) köpeny le mezhez tűlivastag (b) feneket, vagy pedig a fenék (c) kerülete közelében beszegecselt, illetve becsavart külön merevítéseket (támszegecseiket, támcsavaroikat) kell alkalmazni, ami 45 ezen módszert szintén hátrányossá teszi. A jelen találmány szerinti eljárás az utóbb említett csoportba tartozik annyiban, hogy a találmány értelmében is a hegesztett sarok van merevítve, azonban anélkül, 50 hogy a feneket e célból meg kellene vastagítani, vagy külön merevítő elemeket kellene alkalmazni. A találmány lényege Ugyanis abban áll, hogy a homorú, domború vagy sík feneket úgy helyezzük be 55 a köpenybe, hogy ez utóbbi szabad vége a fenék kerületén túlérjen, amire a köpenyt a fenékkel összehegesztjük és a köpeny kiálló végét a fenék külső lapjára leikalapáljuk vagy lesajtoljuk és a lehaj,- 60 tott köpenyszélit ismét összehegesztjük a fenékkel. Ezen eljárás szerint tetszőleges keresztszelvényű köpenyeket bármilyen alakú zárófenekekkel összehegeszthetünk és a két rész között olyan összeköttetésit 65 létesíthetünk, amely bármilyen! nyom,ás alatt is teljesen víz- és léghatlannak mutatkozik. , A mellékelt rajzokon a 3—6. ábrák a találmány szerinti eljárás egyes szakaszait 70 tüntetik fel. Mint a 3. ábra mutatja, a kifelé domború (b) fenék úgy van az (a) köpenybe helyezve, hogy ez utóbbinak (al) végdarabja a fenék (c) kerületén túl kiáll. 75 A 4. ábra a köpenyt és feneket a (d) helyen való első összehegesztés után mutatja. Az 5. ábra szerint az eljárást úgy foly-