84572. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés petroleum előállítására

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI J9BK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84572. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés petróleum előállítására. Tinker Frank vegyész Birmingham (Anglia). A bejelentés napja 1920. évi március hó 23 ika. Nagybritániai elsőbbsége 1918. évi december hó 19-ike. Jelen találmány célja javított eljárást és eszközöket találni petróleumnak nyers ásványolajokból való előállítására. A ta­lálmány nemcsak a könnyű szénhydrogé-6 neknek előnyös kivonására képesít, lia­nem ezen eljárással még további szén­hydrogének is nyerhetők a kerozen-nek ós az olajban jelenlevő oldott részecskék­nek felbontása útján. 0 Ezen leírás folyamán a „nyersolaj" ki­fejezés magában foglal mindennemű szén­hydrogénes olajat, legyen az nyers ás­ványolaj, kerozén, solárolaj, tüzelőolaj vagy palaolaj, kreozot vagy pedig más 5 felbontható alkatrészeket tartalmazó olaj. Eddig azt ajánlották, hogy először des­tillálják az olajat, azután pedig a destil­jált gőzt egy túlhevítőn való keresztül­halsdása alatt, vagy azután egy olajsu-0 gárral keverjék össze. Jelen találmány az eddigi javaslalók­tól, melyek destilláló kazánból, túlheví­tőből és deflegmátorból vagy fraktionáló oszlopból álló berendezést igényelnek, ab-5 ban különbözik, hogy a túlhevítő vagy felbontó kamrából jövő gőzt egy túlhevítő és a fraktionáló oszlop között elhelyezett csőben nyersolajsugárral keverem össze és a hőkicserélődós teljesen végbemegy még 5 mielőtt az összegyüjtendő terméket átad­juk a fraktionáló oszlopnak és a maradék visszamegy a destilláló kazánba. A csatolt rajzon a találmány megma­gyarázására való berendezés vázlatosan 5 van feltüntetve; az 1. és 2. ábrák egy ké­szülék két kiviteli alakját mutatják, amelyekben a találmány gyakorlatilag kivihető. A két ábrán a megfelelő részeket ) ugyanazon betűk jelzik. Az 1. ábrára vonatkozólag a bármily megfelelő módon hevíthető (a) destilláló kazán felső része, amelyben a gőz össze­gyülemlik, a (b) felbontó kamrával van összekötve, amely szintén bármely alkal- 45 mas módon hevíthető. Amennyiben szük­séges, két vagy több felbontó kamra is alkalmazható. A felbontó kamra egy (c) fraktionáló kamrával van összekötve és egy közbeeső (d) helyen történik gondos- 50 kod ás a nyersolajnak a rendszerbe való bevezetéséről. A fraktionáló oszlop felső része az (e) csővel van ellátva, amely a könnyebb gőzök eltávozására szolgál, az oszlop alsó része pedig az (f) csövön 55 át közlekedik a destilláló kazán alsó ré­szével. A destilláló kazán folyékony tar­talmának eltávolításáról is gondoskodás történt. Mikor a telep üzemben van az olajat 60 a jelzett módon betápláljuk és a destil­láló kazánban felszabadult kerozén vagy solár destillátumokat a (g) csövön át a felbontó vagy túlhevítő kamrába vezet­jük. Innen a gőzt a fraktionáló oszlopba 65 vezető (h) csövön vezetjük keresztül és a gőz a (d) pontban találkozik a táplálö nyersolajsugárral. A túlhevített gőz és nyersolaj keveréke ugyanabban az irány­ban áramlik tovább és a hőkicserélődés 70 következtében a nyersolajnak könnyebb alkotórészei gőzzé válnak. A végső termé­kek, amelyek az említett könnyebb alkotó­részekből, a felbontó eljárásnál keletke­zett könnyű szénhydrogénekből és a ne- 75 hezebb alkotórészekből állanak, a frak­íionáló oszlopban összegyűlnek, ahonnan akármilyen alkalmas módon eltávolítha­tók. Az oszlop alsó részében lecsapódott folyadék az (f) csövön át a destilláló ka- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom