84561. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagy frekvenciájú rezgések létesítésére, különösen a hírközvetítés számára

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLY! jfflnSL SZABADALMI RTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84561. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. Berendezések nagy frekvenciájú rezgések létesítésére, különösen a hírközvetítés számára. Deutsche Telephonwerke (i. m. b. H. cég- Berlin. A bejelentés napja 192Í. évi október hó 14-ike. Jelen találmány tárgya oly berendezés nagyi'requentiájú rezgések létesítésére, mely valóban teljes mértékben pótolja a nagyfrequentiák előállítását kathódcsö-5 vek vagy nagyfrequentiájú gépek segít­ségével úgy a szabályozhatóság és beállít­hatóság, mint pedig a tartós üzemben való megbízhatóság tekintetében. Ezen célra mindenekelőtt folytonos lég-10 áram segítségével akusztikai rendszert (sípot, nyelvsípot, szirént vagy effélét) hozunk rezgésije, olykép, hogy az (4000-et) a hangfrequentiát meghaladó írequen­tiájú léghullámokat létesít, és erre ezen 15 léghullámokat rezgésre -képes, periodikus vagy aperiodikus testre (lemezmikro­phonra, iáncmikrophonra, nyelvre vagy effélére) engedjük behatni, mely olykép van méretezve, hogy a léghullám frequen-20 tiáját követni képes és a maga részéről elektromos rezgési kör meglökésére alkal­mas állapotváltoztatásokat idéz elő. • Különösen bevált itt az akusztikai rend­szer gyanánt a galtonsíp. 25 A jelen találmány tehát a gyógyászati célokra ismert, pulzáló egyenáram, illetve váltakozó áram létesítésére szolgáló beren­dezésekből indul ki. Az előbb említett be­rendezések tudvalevőleg úgy dolgoznak, 30 hogy egy síp csomópontjában egy mikro­phon van elrendezve, mely egy egyenára­mot szolgáltató forrással sorba van kap­csolva, míg az utóbb említett berendezése­ket a Larsen-féle akusztikai váltakozó-35 áramelőállító képviseli, mely azonban csakis mikroplion-telephon-zümmögőt hasz­nál akusztikai közbenső körrel. Ezen már régóta ismeretes berendezé­sek dacára eddig akusztikai rendszereket nagyfrequentiájú rezgések előállítására 40 semmiféle módon még nem használtak, ami érthető is, mert hiszen tisztán elméle­tileg egyáltalában nem valószínű, hogy léghullámokkal a beszédfrequeritián túl sikert lehet egyáltalában elérni. Egyálta- 45 Iában nem volt előrelátható, hogy amint ezt mi megállapítottuk, ámbár a rendkívül érzékeny emberi fül a magas és legmaga­sabb hangokra aránylag csak nagyon ke­véssé reagál, egy inikrophon arra reagálni 50 fog és hogy, ha reagál, a magas kon­taktusszámot a szükséges biztonsággal és amplitudónagysággal fogja létesíteni. Az akusztikai rendszerről sem volt minden további nélkül feltételezhető, hogy az ál- 55 tala szállított hullámok az amplitúdó szük­séges erejével és tisztaságával fognak rendelkezni. Kiterjedt kísérletek bizonyították töké­letes és minden követelménynek megfe- 60 lelő nagyfrequentiák előállításának lehe­tőségét ezen a téren. Ha pl. galtonsípot használunk és a létesített léghullámokat mikrophonra engedjük behatni, akkor, ha a síp beállítását és a fujtatónyomás erős- 65 ségét helyesen választjuk meg, a síp 4000-et meghaladó frequentiájú léghullá­mokat létesít, melyeket a mikrophon­membrán minden további nélkül követni képes. Az akusztikai rendszert emellett 70 vagy olykép fujtathatjuk meg, hogy már a szükséges frequentiájú alaphullámokat létesíti, vagy pedig olykép, hogy alacso­nyabb frequentiájú alaphullámok mellett nagyfrequentiájú felső hullámok kelet- 75 keznek, amelyeket azután a jelen talál­mány értelmében hasznosítunk. Ezen utóbbi esetben a magas hangot az alacso-

Next

/
Oldalképek
Tartalom