84553. lajstromszámú szabadalom • Higanygőz-szivattyú

Megjelent 1934. évi május hó 125-én. , MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 84553. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Higanygőz- szivattyú. Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági Rész v énytársaság- B udapest. A bejelentés napja 1921. évi július hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1920. évi július hó 7-ike. A jelen találmány tárgyát egy oly higanygőzszivattyú képezi, amelynek elő­vakuumát egy vízsugárszivattyú létesíti. A találmány célja különösen egyszerű és 5 lehetőleg kis helyet igényelő higanygőz­szivattyú létesítése. Ezt a célt a találmány értelmében azáltal értük el, hogy a higany hűtésére szolgáló hűtőfolyadékot egyúttal az elővácuum létesítésére használjuk fel. 10 A találmány lényege abban áll, hogy a higanygőzszivattyú hűtőedényét, mint víz­sugárszivattyút képeztük ki. A mellékelt rajzok a találmány két kivi­teli példáját mutatják be, arra az, esetre, 15 amidőn a hűtőedény a higanygőzszivattyú belsejében van elrendezve. (1) a higanygőz­szivattyú teste, amelynek fenekét a forró higany tölti ki, (2). A felszálló higanygőzö­ket a (3) köpeny a (4) kondenzációs 20 edénybe tereli. Az áramlás a nyilak irá­nyában történik. A lecsapódott higany az (5) csövön keresztül a (2) higanyfürdőbe tér vissza. A (3) köpenybe a (6) harang nyú­lik be, amely (7) toldatával a nagy légrit-25 kítással bíró térhez csatlakozhatik. A le­csapódó higanygőz ismert fizikai törvények alapján a nagy vakuumteret a benne levő gázok leszívása folytán még jobban rit­kítja. E légritkítás, illetőleg a gázok le-30 szívása a (6) harang alsó részébe rajzolt függőleges nyilak irányában történik. A gázok a (3) köpeny alsó részében ezen kö­peny és a (4) hűtőedény között sűrűsödnek és a (12) cső (13) torkolatán át leszivatnak. 35 Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a (4) hűtőedénybe a (8) csövön át vezetjük a vizet. A víz a cső (9) nyílásánál áramlik ki és a (12) vezetéken át áramló gázokat ma­gával rántva, azokat a (10) csövön át to­vábbítja. A vízgázkeverék ezután a (4) hűtőedényeri áramlik át és a (11) csövön 40 távozik. Annak kikerülése céljából, hogy a hűtő­folyadék nagymértékű áramlás vagy pedig a hűtés leállítása következtében a (12) cső­vezetékbe ne kerülhessen, a vizet bevezető vezeték elzárócsapját lehetőleg az edény­hez közel fogjuk elhelyezni. Ezenkívül a (12) vezetéket, mint azt az 1. ábrában szag­gatott vonalakkal jeleztük, oly mértékben hajlíthatjuk felfelé, hogy ezen könyök felső része a (8) és (11) csövek fölött feküdjék. A berendezést akként is létesíthetjük, hogy a hűtőfolyadék a (4) hűtőedényt, mi­ként ezt a 2. ábrán tüntettük fel, csak egy irányban, még pedig felülről lefelé ára­molja át. A lefolyó vezeték ez esetben a (9) szívócső alatt fekszik, úgy hogy a hűtővíz még az esetben sem kerülhet az elő­vakuumba, ha a hozzávezetést elzárjuk. Egyébként különös nehézségek, illetőleg üzemi zavarok az esetben sem támadnak, hogyha a hűtőfolyadék az (5) csőbe be is áramlik. A hűtőfolyadék ugyanis, ha csak vízoszlop magassága nem túlságosan nagy, az (5) csőben a higany felett állva marad és a következő üzembehelyezés alkalmával a gőzáramlás következtében onnét eltávo­líttatik. A fenti leírásban ismertetett szerkezet 70 valamely külön elrendezendő vízisugár­szivattyú alkalmazását feleslegessé teszi, úgy hogy az ily higanygőzszivattyű min­den segédszerkezet nélkül bármely pilla­natban üzembe helyezhető. 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom