84546. lajstromszámú szabadalom • Sinkötés

Megjelent í 934. évi május lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jfflgjjll SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84546. SZÁM. — Va/1. OSZTÁLY. Sínkötés. Teike Walter tanuló Budapest. A bejelentés napja 1922. évi január hó 3-ika. Jelen találmány tárgyát oly sínkötés képezi, mely a keréknek egyik sínről a másikra való lökésmentes áthaladását teszi lehetővé. Ezáltal úgy a sínnek, mint 5 a keréknek a kopása csökken és így nyers­anyagban, valamint javítási munkákban is jelentős megtakarítást érhetünk el. A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképpen felvett foganatosítási alak-10 jában van feltüntetve és periig az 1. ábra a sínkötés egyik kiviteli alakja oldal- és felülnézetben, valamint metszet­ben, a 2. ábra egy másik kiviteli alak oldal-15 és felülnézete, valamint metszete, a 3. ábra a sínkötés egy harmadik kivi­teli alakját tünteti fel oldalnézetben és metszetben, végül pedig a 3a. ábra egy negyedik kiviteli alak 20 és felülnézetbe, valamint metszete, a láthatótól csakis a hevederek kiképzésé­ben tér el. Az 1. ábrán látható kiviteli alaknál a két találkozó (al, bl) sín (a2, b2) vége 25 csak félkeresztmetszettel készül és pedig olymódon, hogy a hossztengely mentén a sín egy függőleges síkkal le van csapva. Mindkét sín a a2, b2) vége a teljes sínma­gasságnál valamivel alacsonyabb, ez a 30 kisebbedés azonban a teljes sínmagasság­ból lassú átmenettel történik. A két félsín függőleges síkjuk mentén egymásnak van fektetve, úgyhogy a két félsín együtt egy teljes sín keresztmetszetét adja. A fél-35 sínek ismert módon hevederekkel és csava­rokkal vannak egymáshoz erősítve. Amint a kerék a sínkötésen áthalad, előbb a teljes keresztmetszetű (al) sínről rálép az (a2) félsínre, továbbhaladva a (b2) félsín is a kerék alá kerül, azután a 40 kerék elhagyja az (a2) sínt és útját csakis a (b2) félsínen folytatja, ahonnan végre a (bl) teljes sínre jut. Ilymódon egyik sínről a másikra az áthaladás teljesen • lökésmentesen megy végbe. 45 A 2. ábrán látható kiviteli alaknál a két érintkező (cl, c2) sín vége megmarad tel­jes keresztmetszetében, közvetlenül a sín­vég azonban a teljes sínmagasságnál vala­mivel alacsonyabb, amely süllyesztés 50 azonban fokozatosan történik. A két érint­kező sínt a (d) heveder köti össze, melynek két vége a teljes sínmagasságnál alacso­nyabb, közepe azonban a teljes sínmagas­ságig felnyúlik. Amint a kerék a (cl) sín 55 végéhez közeledik, ráfut a (d) hevederre és ezen fut mindaddig, míg csak a (c2) sín­vég is a kerék alá jut. A 3. ábrán látható kiviteli alaknál a találkozó (fl, gl) sínek (f2, g2) végei kes- 60 kenyebb keresztmetszettel készülnek és ferdén le vannak csapva. A csatlakozó sí­nek két oldalán egy-egy (h) heveder van elhelyezve, mely a két sín végét egymás­hoz köti. Ezen hevederek középen a teljes 65 sín magasságáig érnek, két végükön azon­ban valamivel alacsonyabbak. A kerék lefutván a teljes (fl) sínről előbb az (f2) félsínen halad, majd ráfut a két hevederre és ezek vezetik mindaddig, mig csak a ke- 70 rék a csatlakozó (g2) sínre rá nem fut. Ennek a kiviteli alaknak az 1. ábrán lát­ható kiviteli alakkal szemben az az előnye, hogy a sínvégek centrikusán vannak meg­keskenyítve, a 2. ábrán látható kiviteli 75 alakkal szemben pedig az az előnye, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom