84484. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cukor előállítására

Megjelent 1934. évi junius hé 307-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84484. SZÁM. — IV/d. OSZTÁLY. Eljárás cukor előállítására. Carr Oma vegyész Asheville (É. A. E. Á.). A bejelentés napja 1916. évi szeptember hó 19-ike. A találmány tárgya eljárás cukornak cukorléből való előállítására. A cukorkészítéshez használt növények, pl. cukornád, cukorcirok, cukorrépa leve a 5 nádcukron és a redukcióscukron kívül még számos nem cukortartalmú alkatrészt is tartalmaz, melyek tisztátalanságokat ké­peznek és a szokásos cukorgyártási eljárá­soknál a különböző derítési fokozatokban 10 távolíttatnak el. A nádcukrot a léből az is­mert eljárásoknál azáltal termelik ki, hogy azt nedves úton keresztülvitt derítőfolya­matoknak (mésszel, kénnel való kezelés, szűrés, túlhevítés stb.) vetik alá és azután 15 egyszeres vagy többszörös elgőzölögtetők­ben oly sűrűségig párologtatják be, mely­nél a nádcukor kikristályosodik. Ezt köve­tőleg a kristályokat a hozzájuk tapadó me­iasztól oentrifugálással megszabadítják; 20 a melasz tartalmazza az amorf és nem kristályosítható tisztátalanságokat. Az így kapott melaszt ismét addig" párologtatják be, míg csak további cukormennyiségek nem kristályosodnak ki, mire ezen cukor-25 kristályokat a hozzájuk tapadó melasztól ismét megszabadítják. Gyakran további befőzéssel vagy bepárologtatással és kris­tályosítással harmadszor való kitermelés érhető jel. Az egymásra következő kristá-80 lyosítást mindaddig folytatjuk, amíg csak annak azok a tisztátlanságok, melyek a masszában levő nádcukorra a kristályoso­dást akadályozó hatást nem fejtenek ki, határt nem szabnak. 35 Az utolsó melasz a nádcukrot oly álla­potban tartalmazza, melyben az Icsak alá­rendeltebb felhasználásra alkalmas. Az összes cukornádaknál, mint pl. a tro­pikus cukornádnál, valamint a cukorcirok-40 nál, továbbá a cukorrépánál is a nádcukor­ral változó mennyiségű redukcióscukor (levulóz, dextros, glukóz stb.) van egye­sítve. Ezek a redukcióscukorfajták a nád­cukorban nem kristályosodnak ki és las­sanként a melaszban gyűlnek össze, emel- 45 lett azonban természetes elváltozásokat szenvednek és a végső melaszban már csak alacsonyabbrendű célokra alkalmas alak­ban vannak jelen. A találmány értelmében nemcsak a nád- 50 cukrot, hanem a redukcióscukrot is oly összetételben kapjuk meg, hogy azok a leg­magasabbrendű célokra is alkalmasak. Ezt a célt következőkép érjük el. A kivonatolt lét szitákkal vagy effélék- 55 kel mechanikailag derítjük és ezután lég­kamrában elporlasztjuk, ahol a levegő a nedvességet felveszi, míg a szilárd részek a léből iszáraz por alakjában kiválnak. Ezt a port ezután a cukoranyagokat oldó fo- 60 lyadékkal ikilugozzuk, miközben a szára­dásnál leülepedett tisztátalanságok vissza­maradnak. A cukoroldatot porlasztással dolgozó szárítóban vagy effélében a vég­termékké szárítjuk meg. Ez a találmány 65 tárgyának legegyszerűbb kivitele. Ha úgynevezett nyerscukor előállítása kívánatos, akkor a kilúgozó folyadék hi­deg víz lehet, mely a masszában levő tisz­tátlanságokat csak kevéssé, a cukortar- 70 talmú részeket viszont gyorsan oldja. Ha jobb minőségű cukrot akarunk kapni, ak­kor a lét az első szárítás előtt a szokásos módszerek egyikével kezelhetjük, oly cél­ból, hogy a tisztátlanságoknak a száradás 75 után való oldhatatlanságát fokozzuk. Ezen­kívül a cukoroldatot a kilúgozás után is tovább kezelhetjük, hogy a tisztátlansá­gok mennyiségét vagy a színeződést vagy mindkettőt a végső szárítás előtt csökkent- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom