84421. lajstromszámú szabadalom • Önműködő gyémétcsiszológép
Megjelent. 193 4, évi jun iu s hó 1-én . MAG TAS KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84431. SZÁM. — Xll/f. OSZTÁLY. Önműködő gyémántcsiszológép. Leperre Emil gyáros Berchem-Anvers. A bejelentés napja 1914. évi augusztus hó 1-ike. Németországi elsőbbsége 1913. évi augusztus hó 29-ike. Jelen találmány célja: 1. A gyémántok eddigi, kézi úton való csiszolási költségeinek csökkentése. 2. Oly kövek csiszolásának lehetővé té-5 tele, melyek eddigelé nem voltak csiszolhatok. 3. A gyémántokiiak legnagyobb pontossággal való csiszolása. A találmány különös ismérve abban álil, 10 hogy a gyémánítcsiszolást vagy gyémántköszörülést ahelyett, hogy úgy, mint eddig szokásos volt, egy vízszintes korongnak vagy lemeznek a csiszolókő tengelyéhez képest merőleges felületén, itt egy 15 henger belső felületén, tehát a hajtóten-Igellyel párhuzamosan eszközöljük. Ezen elrendezés által a csiszolókorong centrifugális erejét hasznosítjuk, mely az eddigelé alkalmazott ^ndszereknél igen hátrá-30 nyosan hatott, minthogy a csiszoláshoz szükséges gyémántpor emellett a lemezről mindig ledobatott. Viszont a találmány tárgyánál ezen por a henger belső falához erősen odatapad, ami azon lényeges előniy-25 nyel jár, hogy a gyémánt bármily irányban és lényegesen gyorsabban csiszolható, mint az ismeretes rendszerek szerint, ha a csiszolás irányát (szakszerűleg »Was«-t) vesszük figyelembe. S0 További fontos előny még abban is áll, hogy a csiszolófelület a csiszolókő tengelyéhez képest párhuzamosan, fut, minthogy ezáltal a csiszolófelület irányváltozása minimumra csökkentetik; viszont a (5 most használatos csiszolótárcsák a csiszolás közben könnyen lesülyedhetnek és pedig a csiszolófelületnek a csiszolókő' tengelyéhez képest való függélyes helyzete folytán. Ha az ismeretes módszerek szerint t0 önműködően akarunk csiszolni, úgy a gépet mindig csak bizonyos ideig lehet szabályozni, minthogy a csapágyak elkopása, melyek a két csúcs között tartott tárcsát viselik, a csiszolótárcsa nagy sebessége folytán igen gyors. 45 Ismeretes, hogy az eddig használatos tárcsákon való csiszolásnál mindegyik gyémántfacetMt bizonyos irányban kellett csiszolni, vagyis a facettát a csiszolótárcsán olyképen kellett elhelyezni, hogy ez a gyé- 50 mánitot bizonyos irányban súrolja és pedig a mindegyik gyémántban található erecskékhez vagy szakadásokhoz képest merőleges irányban. Ha a gyémántot más irányban állítjuk be, úgy azt nem esi- 55 szolhatjuk, hanem az a csiszolókövet károsítja, amennyiben abban hornyokat hoz létre. Ha a tárcsa egészen tele van hornyokkal, úgy a tárcsát meg kell fordítanunk vagy le kell simítanunk, amivel 60 azután egyidejűleg a csiszoláshoz szükséges ráhelyezett gyémántpor is veszendőbe megy. Az eddig alkalmazott módszerhez igen gyakorlott munkások voltak szükségesek, 65 hogy a gyémánt köszörülési irányát(Was-t') megtalálják és ez egyáltalán: csak akkor volt lehetséges, ha a gyémántnak szabályszerű alkata van. Azonban najgymenynyiségű gyémánt úgyn. »naths« létezik, 70 melyeknek alkata több egymással kevert kristályból van, összetéve és az ily köveket méíg a gyakorlott gyémántcsiszolók sem csiszolhatták. A jelenlegi új csiszoló eljárásnál mem 75 szükséges a gyémán;t alkatának ismerete; a csiszolás iránya emellett önműködőlég határoztatik meg. Az új rendszer a gyémántnak bárminő irányban való egyidejű -köszörülését és csiszolását teszi lehetővé, 80
