84378. lajstromszámú szabadalom • Esőztető berendezés szántóföldek öntözésére

» Megjelent 1934. évi junius hó 326-én. MAGTAR KIRÁLYI JMW SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84378. SZÁM. — X/li. OSZTÁLY. Esőztető berendezés szántóföldek öntözésére. Krause Walter mag-ánmérnök Friesack (Németország-). 1. Pötszabadalom a 80096. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1919. évi február hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1917. évi augusztus hó 13-ika. A törzsszabadalombeli esőztető berende­zésben a fúvókás csövek az őket tartó ba­kokkal célszerűen úgy vannak összekötve, hogy a fúvókás cső és a bakok együttvéve 5 egy-egy csőegységet alkotnak, s együtte­sen előre helyezhetők. A csőegységek hosszúságát az áthelyezéskor megteendő utak hosszúságában való takarékosság kedvéért oly nagyra szabják, amekkorára 10 csak súlyuk és a munkás ereje engedi. Ha ,az ilyen csőegységeket az ismert gyorskapcsoló szerkezetek valamelyikével látjuk el és a bakokkal szilárdan kötjük össze, akkor a belőlük előállított veze-15 tékág rosszul alkalmazkodik a terephez, s a munkásnak nagy gondot kell arra for­dítania, hogy a csőegységeket mindjárt a helyes távolságra rakja le, máskülönben a csöveket a földön a növényzet megsér-20 lésével ide-oda kell tologatnia és többször fáradságosan emelgetnie. A munkásnak továbbá minden egyes csőegységet azon­nal hozzá kell kapcsolnia a megelőzőhöz vagy a mezei vezetékhez, mert különben 25 az egyes csövek hézagai nagyon összege­ződnének. A mellékelt rajz 1-—4. ábrái az esőztető berendezés váz­latos szemléltetésén a fúvókás csövek 80 előrehelyezésekor megteendő úthosszúsá­gokat tüntetik fel. Az 5—7. ábrák az egymással összekapcso­landó fúvókás csövek távolságmegszabói­irak három különböző kiviteli alakját 35 mutatják hosszmetszetben. A 8. ábra keresztmetszet a 9. ábra A—B vonalában, a 9. ábra bakjaiban forgatható fúvókás cső­nek részben metszett hossznézete. A 40 10. ábra a fúvókás cső kapcsolószerke­zetének egy különleges kiviteli alakját né­zetben tünteti föl, a 11. ábra metszet a 10. ábra C—D vona­lában. A munkásnak a fúvókás csövek áthe- 45 lyezésekor az 1. ábrán szaggatott vona­lakkal és nyilakkal jelzett utakat kell megtennie. A mezei vezetéket (c), a cső­cgységeket eredeti helyzetükben (el, e2, c3, e4), előre vitt helyzetükben (e5, e6, e7, 50 e8) jelzi. A kapcsolási műveletet alább (X) betűvél jelezzük. A munkásnak már most, ha az egyes csőegységeknek súly­pontja, középen van, tehát a csöveket át­helyezésükkor középen kell megfognia, a 55 következő utat kell megtennie: IX—2X— —3—4— 5X—2— 6X—7—8— 9X—5— 10X— —11—12—13X—10—14—15—16X—5. Ez a munka ellenben lényegesen meg­könnyíthető és az utak hosszúsága meg- 60 rövidíthető, ha a csőegységeket a talál­mány értelmében távolság megszabóval látjuk el, amely a csöveknek mindjárt a helyes távolságra való előrerakását teszi lehetővé. Az ilyen távol ságmegszabók 65 pl. az 5—7. ábrák szerint képezhetők ki. Az 5. ábrán a (17) bakra támaszkodó és ebben forgatható (18) fúvókás cső a (19) rovatékkal ellátott (20) szarvval van fel­szerelve. Viszont a (18) csővel összekap- 70 csolandó, a (21) tokban forgatható (22) fúvókás cső (23) foggal ellátott (24) szarv­val van felszerelve. Ha a (24) szarvat a (23) foggal a (20) szarv (19) rovatékába illesztjük, akkor a két (18, 20) cső a he- 75 lyes távolságban áll be, mire a rajzon nem ábrázolt gyorskapcsoló szerkezet a két forgathatóan ágyazott cső között zár­ható. Ezen elrendezés mellett azonban, ha a talaj a (17) és (21) bakok alatt nem 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom