84371. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fának tömörítésére

Megjelent 1934. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84371. SZÁM. — VIII/C. OSZTÁLY. Eljárás fának tömörítésére. Holzveredelung1 G. m. b. H. cég1 Berlin. A bejelentés napja 1921. évi augusztus hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1920. évi augusztus hó 18-ika. Ismeretesek már eljárások, amelyekkel a fát nagy nyomással, részben melegítés­sel is tömörítik. Ezen eljárásokkal rész­ben olyan fákat kapunk, amelyek nagy fajsúlyuk, nagy keménységük és jó fé­nyezőképességük által tűnnek ki, egyik­nek sincs azonban ellenálló képessége víz­nek hosszabb ideig tartó behatásával szemben, amennyiben azok újra többé­vagy kevésbbé felduzzadnak. Különösen erősen lép fel ezen hátrány gyantában szegény fáknál. Megkísérelték ezen hát­rányt azáltal elkerülni, hogy a fába saj­tolás előtt gyantaoldatokat vagy más ha­sonló anyagokat vezettek be. Valóságos eredményt azonban sohasem értek el, mert nyúlós anyagoknak a fába való be­vezetése mindig túlságosan nehéz és azon­felül az ilyen impregnálások mindig meg­zavarják a fának homogenitását. Másrészt gyantatartalmú fáknál meg­kísérelték a fent említett hátrányt azál­tal kiküszöbölni, hogy a fákat a gyanta meglágyulásáig melegítették, oly célból, hogy ezáltal a fa belsejének összeragasz­tását előidézzék. Teljes eredményt azon­ban itt sem értek el, mert a gyanta a fa belsejében nagyon egyenlőtlenül van el­osztva. Mi már most azt találtuk, hogy a duz­zadást legbiztosabban azáltal háríthatjuk el, ha a fákat a sajtolás előtt, vagy aköz­ben akképen hevítjük, hogy a fából, ill. a sejttartalomból kátrányszerű desztil­lációtermékek keletkeznek, amelyek a sejtfalakat egymással összeragasztják és amelyek kihűlésnél vízben oldhatatlanná keményednek. Ez az eljárás éppen olyan jól alkalmazható gyantatartalmú, mint gyantában szegény fáknál. Avégből, hogy lehetőleg nagymennyiségű és egyenlete­sen elosztott kátrányt kapjunk, szüksé­ges, hogy a fát csekély mennyiségű víz jelenlétében levegő távoltartásával lassan emelkedően melegítsük. A szükséges víz- 45 mennyiségek és a hőmérsékletek külön­böző fafajtáknál nagyon különbözők. Szil­fáknál pl. elegendő kb. 25% víztartalom és 24 óráig tartó melegítés 75°-ra, hogy több­órai, 300—400 légköri nyomásnál olyan 50 szarunemű terméket kapjunk, amely víz­zel szemben rendkívül ellenálló. Emellett a nyomást vagy a rostok irányában, vagy a rostok irányához merőlegesen, vagy pe­dig egyidejűleg több irányban alkalmaz- 55 zuk. Az eljárás nyomás nélkül is alkal­mazható, ekkor azonban hosszabb ideig tartó melegítés és magasabb hőmérsékle­tek szükségesek és amellett lényegesen csekélyebb homogenitást! termékeket ka- 60 punk. Azt találtuk továbbá, hogy ugyanazon eredményhez jutunk, ha a fákat a sajtolás előtt, vagy a közben cellulózát oldó anya­gokkal itatjuk. Ezáltal a sejtfalak részben 65 feloldódnak és összeragadnak. A ragasztó, viszkózszerű massza azután vízben tel­jesen oldhatatlanná keményedik és duz­zadó képességét elveszítette. így pl. lehet a fát nyomás alatt réz- 70 oxid-ammoniával itatni és nagy nyomás­nak kitenni, miáltal a sejtfalak egymás­sal teljesen összeragadnak és homogén­szarunemű massza keletkezik. Szabadalmi igények: 75 1. Eljárás fának tömörítésére, jellemezve azáltal, hogy a fát sajtolás előtt vagy a közben olyan magasra hevítjük, hogy a fában a fának vagy a benne lévő

Next

/
Oldalképek
Tartalom