84277. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élesztő gyártására

Megjelent 1934. évi junius hó 277-én. MAO TÁR KIRÁLYI MWM m SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 842 77. SZÁM. — IY/b. OSZTÁLY. Eljárás élesztő gyártására. Dr. Moskovits Miklós vegyészmérnök Nag-yvárad. A bejelentés napja 1915. évi augusztus hó 21-ike. Ha az élesztőgyártást oly cukortar­talmú oldatokban foganatosítjuk, amelyek az élesztősejtek táplálására szolgáló nit­rogént kizárólag vagy főképen ammoni-5 umsók, illetve amin- vagy amidsók alak­jában tartalmazzák, úgy nagy termelési hányad elérése végett az erjesztést szellő­zés mellett neutrális vagy gyengén sa­vanyú oldatban kell foganatosítani, mi-10 mellett a szabad savtartalomnak nem sza­bad 0.3 cm3 normállúg fölé emelkednie, 20 cm3 cefreszűrletre számítva. Kitűnt azonban, hogy az eljárás amin­vagy amidsókkal nem mindig foganato-15 sítható kedvező sikerrel. Ezen jelenség okának felderítésére irányuló kísérleteim azt mutatták, hogy az eredmény többé vagy kevésbé kedvező voltát az erjesz­téshez használt élesztő minősége nagy 20 mértékben befolyásolja. Behatós vizsgála­tok azután kiderítették, hogy az amin- és amidsókkal csak akkor jutunk jó ered­ményhez, ha a használt élesztőben oxi­gént átvivő enzimfajok, oxidázok, kellő 25 mennyiségben vannak jelen. Ezen enzi­mek hatása alatt az amin- vagy amid­sók ammónsókká alakulnak át, amelyek azután a fentebb említett eljárás kereté­ben kedvező eredménnyel alkalmazhatók 30 élesztatápszer gyanánt. Ezen felismerések alapján már most a találmány szerinti újítás abban áll, hogy az amin- és amidvegyületek alkalmazása esetén mindenkor gondoskodunk arról, 85 hogy elegendő oxigénátvivő enzim legyen jelen és amennyiben a használt élesztő ilyeneket nem, vagy nem elegendő meny­nyiségben tartalmazna, úgy ezeket meg­felelő mennyiségben adagoljuk az erjesz­tő tendő folyadékhoz. Nem szükséges az élesztő táplálására szolgáló amin- vagy amidvegyületeket tiszta, izolált alakban használni, hanem ezek helyett használhatjuk közvetlenül azokat a hulladékanyagokat, pl. vizele- 45 teket, különféle szennyvizeket, stb., ame­lyekben ilyenek, pl. karbamid, előfordul. 1. példa. 100 g karbamidot és 100 g cukrot víz­ben feloldunk és oxidázoldatot, valamint 50 10 g élesztőt adunk hozzá. Ezt az elegyet erős szellőzésnek tesszük ki, míg ammo­niákreakciót nem mutat, Hl ix© Etzt 6TOSOH felhígítjuk és neutralizáljuk vagy gyen­gén megsavanyítjuk. Az erjesztést ezután 55 a 77361. számú szabadalomban ismertetett módon foganatosítjuk. Amennyiben a használt élesztőben ele­gendő oxidáze van jelen, ennek külön adagolása természetesen felesleges. 60 Az eljárás természetesen nem tételezi fel teljesen fehérjementes cefrék alkalma­zását, hanem dolgozhatunk pl. melásszal is, amely tudvalevően csekély mennyi­ségű fehérjéket tartalmaz, amelyek azon- 65 ban korántsem elegendők az élesztőnek gazdaságilag kielégítő termelési hányad­dal való termelésére. 2. példa. 100 rész m el ász, 3 rész ammoniumszul- 70 fát és 10 rész oxidázdús élesztő keverékét erősen felhígítva és neutralizálva vagy gyengén megsavanyítva, a 77361. számú szabadalomban ismertetett módon előter­jesztjük. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom