84211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek és ötvözetek keménységének, szilárdságának és megmunkálhatóságának fokozására

_ Megjelent 1934. évi jvmius hó 1-én. HA6TAR KIRÁLYI Jj^HS SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84211. SZÁM. —- Xll/d. OSZTÁLY. "Í Eljárás fémek és ötvözetek keménységének, szilárdságának és megmunkálhatóságának fokozására. „Leichtmetall" Studien und Verwertung-sgesellschaft in. 1b. H. cég* München. A bejelentés napja 1922. évi augusztus hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1922. évi augusztus hó 11-ike. Fémek és ötvözetek keménységének, szilárdságának és metsző szerszámokkal való megmukálhatóságának fokozása cél­jából a megöntött vagy rekristályosodott 5 fémeket és ötvözeteket oy hőmérséklete­ken, amelyek az eddig szokásosaknál, amelyeken a szilárdság és keménység csökkenése következik be, alacsonyabb, levegő kizárása vagy levegő jelenléte mel-10 lett hevíthetjük mindaddig, míg a ke­ménység növekedése be nem következik. Az ily módon kezelt fémek és ötvözetek elektromos vezetőképessége és hajlítható­sága különösen a szabadvezetékek drót-15 anyagául való feldogozásnál nem mindig elegendő. A melegben edzett íémek és öt­vözetek elektromos vezetőképességének és hajlíthatóságának fokozása céljából a je­len találmány értelmében oly módon já-20 runk el, hogy az izzított fémeket vagy fémötvözeteket a szokásos, vagy az ahhoz közel levő hőmérsékletekig lehűtjük és az­után húzás vagy hengerelés segélyével hideg mechanikai megmunkálásnak vet-25 jük alá, azután pedig a ifentmegadott hő­mérsékleteken meleg edző kezelést alkal­mazunk. A húzás vagy hengerelés hatására a rudakban tömbökben vagy máseffélékben 30 levő fémek vagy fémötvözetek haránt­metszete csökken. Szabadvezetékek drót­jaihoz előnyösen oly hideg megmunkálást választunk, amelynél a harántmetszet­nek az eredetihez képest legalább 90%-os 85 csökkenése következik be. Az izzított fémeket, miután azokat az először említett izzítási fokra lehűtöttük, nem vetjük alá azonnal a jelen eljárás­nak, hanem csak akkor, miután hosszabb ideig, kb. 2—3 napig pihentek. A hideg 40 megmunkálás utáni melegkezelés kb. 160—200° C hőmérsékleten történik. Az első izzítás utáni alacsonyabb hőmérsék­letet pl. olajban, vízben való hirtelen le­hűtéssel vagy levegő behatása utján ér- 45 hetjük el. Ez lényegében az izzított fém­darab méreteitől függ, a lehűlésnek oly ; gyorsan kell bekövetkezni, hogy az izzí­tás magas hőmérséklete és a 200° C kö­zött levő hőmérsékletek ne hathasisanak 50 oly hosszú ideig a fémre, hogy a követ­kező 160—200° C közötti melegkezelés ; eredményét hátrányosan befolyásolhat­nák. A jelen eljárás foganatosításához az 55 egyes lépések sorrendjének betartása fontos. Legelőször izzításnak, azután le- , hűtésnek, erre húzással vagy hengerlés­sel való megmunkálásnak alacsony hő­mérsékleten (hideg megmunkálás), és vé- 60 gül a meleg edzésnek kell történnie. Az eljárás külömböző foganatosítási ^ módjait az alábbiakban példaképpen 0.5—1% Silicium, 0.2—1.0% vas és 0.1— 0.7% magnézium tartalmú alumínium öt- 65 vözettel kapcsolatban ismertetjük. A fé­mek mint rendesen az első izzítás után , hengerelhetők, húzhatók vagy sajtolha­tok, mimellett harántmetszetosökkenés kö­vetkezik be, azután pedig lehűthetők, 70 mire aztán a találmány szerinti további lépések következnek. Példák. 1. A hengerelendő rudakat 540—560° C hőmérsékleti határok között melegen 10— 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom