84191. lajstromszámú szabadalom • Berendezés víz és vizes folyadékoknak gáztalanítására, vastalanítására, mangánmentesítésére és lágyítására

_ Megjelent 1934. évi .junius hó 1-én. . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 84191. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Berendezés víz és vizes folyadékok gáztalanítására, vastalanítására, mangán­mentesítésére és lágyítására. Weliner Henrik mérnök Frankfurt a/M. A bejelentés napja, 1915. évi február hó 17-ike. A vízben elnyeletett gázok fémekre és mésztartalmú habarcsra részben pusztí­tóan hatnak, így pl. a szénsav úgy a fémeket, mint a habarcsot, az oxigén pe-5 dig a fémeket tönkreteszi; más gázok, pl. kénhidrogén, ammónia, kénessav a víz­nek, szennyvíznek, gyári víznek zavaró szagot és egyéb kellemetlen tulajdonsá­gokat kölcsönöznek. Egyeseket ezen ká-10 rosaii ható gázok közül a víznek szabad levegőn való permetezése vagy csurga­tása által sikerül eltávolítani vagy még jobban, ha az említett folyamatokat csök­kentett nyomás alatt álló zárt tartályban 15 foganatosítjuk. Az elnyeletett oxigén, mely erős rozsdaképződés folytán vasszerelvé­nyekre és vasból készült csővezetékeikre nagyon károsan hat, a vízből vagy más folyadékokból kizárólag csökkentett nyo-20 más által távolítható el. A víznek csökkentett nyomáson való gáztalanítása az iparban nagy jelentő­ségre tett szert; ezt az eljárást a gyakor­latba és az iparba feltaláló vezette be 25 körülbelül tíz év előtt újdonság gyanánt és találmányára elsőnek az 1901. évi no­vember hó 28-án kelt 166.377 számú né­met birodalmi szabadalom engedélyezte­tett. Az első szerkezetek permetező és csur-30 gató kazánok alakjában voltaik kiké­pezve. A tapasztalat azt mutatta, hogy a «vákuumcsurga,tó» név alatt ismertté vált készülékeket a jelentékeny nagyságú, minden oldalról zárt kazánok alkalma-85 sásának szükségessége meglehetősen költ­ségessé teszi, úgy, hogy sok esetben a rendszer alkalmazásáról nagy előnyei el­lenére is a költségekre és a nagy tér­szükségletre való tekintettel le kellett" mondani. Ezért feltaláló arra törekedett, í0 hogy ugyanezen cél elérését gyakorlatia­sabb úton tegye lehetővé és így jutott' az alább részletesen ismertetett berende­zéshez, A vízben tartalmazott gázok legnagyobb Í5 része a vízben bensően fogva van tartva, még pedig nem tulajdonképpeni vegyi kö­tésben, hanem oldatban, szabadon elnye­letett állapotban. Az oldatból a gázok csak, akkor lépnek ki nagy mértékben és többé- 50 kevésbbé tökéletesen, ha — mindig csök­kentett nyomást feltételezve — a víznek mennyiségéhez viszonyítva időről-időre nagy felületet nyujtunk. Míg a nagy fe­lület a fent említett régebbi vákuum- 55 csurgatóknál lyukasztott porlasztólemezek vagy csurgatóanyagok (pl. salak) hasz­nálata által éretett el, addig a felület nö­velése a találmány értelmében azáltal si­kerül, hogy a célnak megfelelő, bizonyos 60 levegőmennyiség (mosólevegő) bebocsá­tása által hab vagy tajték egy nemét lé­tesítjük olyképpen,, hogy a vizet a hozzá­adott levegővel együtt oly berendezésen (elosztón;, diffuzoron) vezetjük át, mely- 65 ben a vizet vezetőlapátok verőfogakon szo­rítják át, míg egyúttal a mosólevegő meg­felelő kis lyukakon keresztül a verőfogak által szétszórt vízrészecskékhez jut, mi­közben a kívánt hab képződik; ez a ha- 70 tás még azáltal fokozódik, hogy a habot csövön vezetjük át, mely indifferens anyag­ból álló, megfelelően kis méretű golyók­kal vagy más célszerű alakú testekkel, pl. kockákkal vagy szabálytalan dara- 75 bókkal, mint salakkal van- töltve; ugyanezt még egyszerűbben és tisztábban és ke­vesebb súrlódási veszteséggel érhetjük el,

Next

/
Oldalképek
Tartalom