84186. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gelatinált robbantó anyagok előállítására

Megjelent 1934. évi junius lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 84186. SZÁM. — XlX/g. OSZTÁLY. Eljárás gelatinált robbantóanyagok előállítására. Yerg-é Alfonz Emil mérnök Vincennes. A bejelentés napja 1913. évi julius hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1913. évi junius hó 23-ika. A 80941. számú szabadalmomban a toluol folyékony, összetett nitro-származékai ál" tal képezett és két sorozatból álló új, íolyé­kony nitro-vegyületeket és előállításukra 5 szolgáló eljárást ismertettem. Ezen két soro­zat egyike — az ott I-gyel jelölt sorozat — a közönséges hőmérséklet és (—3°) vagy (—4°) közé eső olvadásponttal bíró, folyékony bi­nitróvegyületekbőL másika—a II-vel jlelölt 10 sorozat — pedig 15.3% és 16% közé eső nit­rogénmennyiséggel és 0° és (—30°) közé eső olvadásponttal bíró folyadékokból áll. Fentemlített bejelentésemben ezen új folyékony nitro-vegyületeknek robbantó-15 anyagok gyártásához általában való al­kalmazására is utaltam. Jelen találmányom tárgya már most el­járás ezen új nitro-folyadékok segítségével gelatinált robbantóanyagok előállítására. 20 Az így előállított robbantóanyagok va­lamennyien úgynevezett gelatinált rob­bantóanyagok, vagyis olyanok, melyek enyvbe (gelatinba) poralakban bekevert oxydáló sókból vannak képezve. Az alkal­mázott gelatint kollodiumgyapotnak a fentidézett bejelentésemben leírt nitró­folyadékok egyikében — melyet egymagá­ban, vagy nitroglycerinnel keverve alkal­mazunk — való feloldása által állítjuk elő. Oxydálósók gyanánt előnyösen chlora­tokat, perchloratokat, nitratokat vagy ezen sók keverékeit alkalmazzuk, kivéve a chlo­ratöknak az ammoniumperchlorattal való keverékeit, melyek igen veszélyesek. Nitro-folyadékok gyanánt, az I. sorozat nitro-folyadékaival szemben, nagyobb nit­rogéntartalmúk miatt, előnyösebb a. II. so­rozat vegyületeinek bármelyikét alkal­mazni, főleg pedig azokat, melyek a leg-40 alacsonyabb olvadásponttal bírnak, hogy lehetőleg nehezen megfagyó gelatinált rob­bantóanyagokat kapjunk. 30 35 A legalkalmasabb ezen célra azon nitro­folyadék, melyet 20—25% szilárd trinitro­toluolnak kb. 60 súlyrész metamononitro- 45 toluolból és 40 súlyrész orthomononitroto­luolból álló keverék nitrálásából származó folyékony binitrotoluolban való feloldása által állítunk elő. Ezen nitrofolyadék nitrogénmennyisége kb. 16% és a folyadék 50 kb. —26°-nál fagy meg; ezért alább ezt (60—25) vegyületnek fogjuk nevezni. Ezen új, gelatinált robbantóanyagok, az összetételüket képező új nitro-folyadékok különös sajátságai következtében, azon 55, jellegzetes sajátsággal bírnak, hogy plasz­ticitásukat és állékonyságukat, bármily hosszú raktározási időtartam alatt és (—30%)-tól azon legmagasabb hőmérsékle­tekig változó hőmérsékletek mellett is megőrzik, amelyeknek azok a bányák gya­korlatának feltételei mellett alávethetők (+40°—+50°); azonkívül a mechanikus hatások iránt igen kevéssé érzékenyek ós a nagyhatású robbantóanyagok robbantó 65 erejét megközelítő robbantóerővel bírnak. Ha még nagyobb, a leghatásosabb dyna­mitok robbantóerejével egyenlő, vagy még ennél is nagyobb robbantóerővel bíró rob­bantóanyagokat akarunk, egyszersmind a 70, gyújtás iránt való érzékenységük növelése mellett előállítani, (mely robbantóanyiagok azonban, a leghatásosabb dynamitokkal szemben azon előnnyel bírnak, hogy ol­csóbbak, mechanikus hatásokkal szemben 75 sokkal kevésbbé érzékenyek és főleg, hogy a hidegnek összehasonlíthatatlanul jobban állnak ellen), akkor elegendő ezen nitro­folyadékokat nitroglycerinnel tetszőleges mennyiségben keverni. 80 A nitro-folyadékok legalkalmasabbja, ezen célra is, a fentebb már említett, (60— 25) vegyületnek nevezett nitrofolyadék. Azt tapasztaltuk, hogy ezen >(60—25) ve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom