84184. lajstromszámú szabadalom • Elektromos izzólámpa

Megjelent 1934. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓSÁ0 SZABADALMI LEÍRÁS 84184. SZÁM. — VU/h. OSZTÁLY. Elektromos izzólámpa. Patent-Treuhand-Gesellschaít für elektrische Glühlampen m. b. H. cég Berlin. A bejelentés napja 1922. évi szeptember hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi október hó 19-ike. Ismeretes, hogy 'testek katódsugarak segélyével felhevíthetek és fénykibocsátásra kényszeríthetők. A jelen találmány értelmében különleges hatásokat érünk el, ha 5 átlátszó, főleg a kibocsátandó sugarak terjedelmében festett testeket elektronbombázás által világításra kényszerítünk, mivel ezáltal ellentétben az eddig ismert ilynemű átlátszatlan világítótestekkel a 10 nem kívánatos sugarak különösen az ultravörös sugarak kibocsátása csaknem teljesen elmarad és így lényegesen gazdaságosabb fénygerjesztést érünk el. Minthogy az átlátszó oxydokból álló 15 testek nem vezetik az áramot oly jól, mint a fémek, legalább is addig, amíg hidegek, az átlátszó szelektiv-sugárzót, mely egy teljesen evakuált vagy ritkított gázzal, pl. nemes gázzal töltött körtében helyez-20 hető el, egy hálószerűen áttört anóda mögött az elektron-áram irányában rendezzük el. Ezáltal az elektronok jobban a szelektiv-sugárzóra irányíttatnak. A legtöbb elektron ekkor először az anódán 25 megy keresztül, kinetikai energiájukat a szelektiv-sugárzó felhevítése mellett utóbbinak átadják és azután az anódához visszatérnek. Szelektiv-sugárzó gyanánt pl. thorium-30 oxydból álló átlátszó testek használhatók, melyek felületükön cerdioxydot tartalmaznak. Tlioriumoxyd helyett más, nehezen olvadó átlátszó oxydok, különösen a ritka földek, továbbá bornitrogén és ha-35 sonló anyagok alkalmazhatók. Cerdioxyd helyett más szinező oxydok, mint pl. chromoxyd, valamint fémesen színezett testek, pl. titánnitrogén vékony, átlátszó rétegei is jöhetnek tekintetbe; ezek az átlátszó sugárzó test felületére vihetők fel, 40 vagy a felületén vagy végül egész testében oldva lehetnek. Az átlátszó szelektiv-sugárzó célszerűen egyetlen vagy kevés kristályból áll. A csatolt rajzon a találmány több pél- 45 daképeni kiviteli alakban van feltüntetve. Az 1. ábra egy röntgencső szerint kiképezett lámpát mutat, melynél tengelyirányban egy hideg (K) katóda, egy háló- 50 szerű (A) anóda és egy (S) szelektiv-sugárzó van elrendezve. Utóbbi célszerűen a hálószerű anóda (H) tartó eszközén van megerősítve és akként van elrendezve, hogy az anóda a szelektiv-sugárzó egyik 55 oldalát körülveszi. A (K) katódából kiinduló elektrónok a hálószerű (A) anódán átrepülnek, az (S) szelektiv-sugárzót világításra kényszerítik és azután az anódához visszatérnek, a 60 2. ábra egy hasonló lámpát mutat, mely az (F) izzó katódával és az ismert, a tértöltést kiküszöbölő (G) irányító rácscsal van eliátva. A hálószerű szekrénnyé kiképezett (A) anódában a lemezszerűen 65 kiképezett (S) szelektiv-sugárzó van bezárva. Az izzókatóda, az irányítórács és az anóda a szelektív-sugárzóval együtt egy közös szokásos izzólámpatalpszerű (T) tartón vannak elhelyezve, a 70 3. ábra egy keretalakú (A) drótanóda által hordott átlátszó (S) lemezt mutat, mely felületén az „Osram" szó alakjában kiképezett Wolframborítással van ellátva. Ezt a lemezt az elektronáram magas hő- 75 mérsékletre hevíti, azonban átlátszóságá-