84098. lajstromszámú szabadalom • Hűtő- és légtelenítő berendezés folyadékhajtóművekhez

Megjelent 1934. évi junius hó 1 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84098. SZÁM. — XXI/c. OSZTÁLY. Hűtő- és légtelenítőberendezés folyadékhajtóművekhez. Schönfeldt Henrik mérnök Mauer (Bécs mellett). & bejelentés napja 1922. évi augusztus hó 24-ike. Ausztriai elsőbbsége 1921. évi szeptember hó 7-ike. A találmány tárgya hűtő- és légtele­nítőberendezés folyadékhajtóművekhez és lényegében abban áll, hogy a primár- és sekundárszivattyú munkaterének be- és 5 kiömlő helyei beépített visszacsapó szele­pekkel ellátott eső vezet ékek segélyével egy olaj tartánnyal vannak összekötve, mi mellett a primárszivattyúból elágazó vezeték a tartány fenéklapjába, a sekun-10 dárszivattyúból elágazó vezeték pedig a tartány felső részébe torkol. A tartányban előnyösen állandóan csekély nyomás ural­kodik, úgy, hogy a tartányban lehűtött és légtelenített olaj a hajtóműhöz nyomás 15 alatt vezettetik, miáltal az olajáram meg­szakítása meggátoltatik. Mellékelt rajzon a találmány tárgyá­nak egy példaképem foganatosítási alakja van metszetben feltűntetve. 20 Az (a) házban tokosmotor módjára szerkesztett (b) primarszivattyúkészlet és (c) sekundárszivattyúkészlet van be­építve, melyek között (d) és (e) szabályozó tolattyú van elrendezve, a folyadékáram 25 szabályozása céljából. A primárszivattyú (b') munkaterének végeihez az (f) vissza­csapószelepekkel ellátott (g) csővezetékek csatlakoznak, melyek (h) olajtartány fe­néklapjához vezetnek. A sekundárszi-30 vattyú (c') munkatere előtt közvetlenül levő (i) terek a (k) visszacsapószelepekkel ellátott (1) csővezetékek segélyével a (h) tartány felső részével vannak összekötve. A (h) tartány tömítetten van lezárva. 35 Ha a primárszivattyút az óramutató irá­nyában hajtjuk, akkor a rajz szerint a nyomóoldal a jobb oldalon, a szívó-oldal pedig a baloldalon foglal helyet. Az (f) és (k) visszacsapószelepek olykép vannak be-40 rendezve, hogy azon esetben, ha a hajtó­í- ' mű házában túlnyomás lép fel az olajtar­tányhoz vezető (g) és (1) vezetékek elzá­ratnak. Eszerint az említett forgásirány mellett a jobboldalon levő vezetékek van­nak lezárva, a szívóoldalon levő baloldali 45 vezetékek pedig nyitva. A nyomáskülönb­ség folytán a hajtófolyadék egy része az (1) vezetéken keresztül a (h) tartányba tódul, mig egy a tartányban már lehűtött és légtelenített hasonló mennyiségű hajtó- 50 folyadék (g) vezetéken keresztül a hajtó­műbe vezettetik. Ha a primárszivattyú forgásirányát megváltoztatjuk, akkor a baloldalon levő (f) és (k) visszacsapószelepek önműködően 55 záródnak és a jobb oldalon levő (g) és (1) vezetékek jutnak érvényre. Előnyös, ha az olajtartányban állandóan csekély nyomás van, úgy, hogy az olaj a hajtóműbe ezen nyomás alatt vezettetik, 60 miáltal az olajáram elszakadása meggátol­tatik. Az olajtartányban a nyomás egy külön nyomószivattyú, vagy egy égési mo­tor kipuffogó gázai által állítható elő. Helytálló telepeknél a tartány oly magas- 55 ságban helyezhető el, hogy természetes nyomása elegendő. Szabadalmi igény eh: 1. Hűtő- és légtelenítőberendezós folya­dékhajtóművekhez, jellemezve azáltal, 70 hogy a primár- és sekundárszivattyúk (b') és (e') ki- és bevezetőhelyei az (f, k) visszacsapószelepkkel ellátott (g, 1) cső­vezetékek segélyével egy (h) olajtartó­val vannak összekötve. 75 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés egy foganatosítási alakja, azáltal jelle­mezve, hogy a (b) primárszivattyúból

Next

/
Oldalképek
Tartalom