84097. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telítetlen vegyületek előállítására és értékesítésére
Megjelent 1934. évi ju nius hó 386 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84097. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás telítetlen vegyületek előállítására és értékesítésére. Georgr Schicht A. G. cég Aussig. A bejelentés napja 1918. évi julius hó 17-ike. Ausztriai elsőbbsége 1917. évi december hó 22 ike. A pentánoknál és hexánoknál nagyobb molekulasúlyú telített szénhidrogéneknek telítetlen szénhidrogénekké való átalakítása eddig nem sikerült vagy egyáltalá-5 ban erre eddig nem is törekedtek. Csakis az ismeretes, hogy kőolaj túlhevítésénél és pedig különösen nyomás alatt és katalizátorok, pl. alumininmveigyületek stb. jelenlétében az alifás szénhidrogének ér-10 tékes bomlástermékein és a hidroaromás szénhidrogének (a benzinfrakciók) lehasítási termékein kívül csekély mennyiségben telítetlen szénhidrogének is képződnek. Ezt a jelenséget azonban eddig káros 15 mellékreakciónak tekintették ós vagy annak ellensúlyozására törekedtek, vagy pedig a már képződött telítetlen vegyületeket hidrálással telíteni igyekeztek. Ezzel ellentétben a találmány tárgyát 20 képező eljárás az alifás és hidroaromás sorozat szénhidrogénjeinek a zsír- ós viaszszintézis értékes közbenső termékeiként felismert telítetlen vegyületekké való, lehetőleg messzemenő átalakítását és 25 utóbbiak oxidálását célozza. A petróleumfrakciókból, paraffinból, cerezinből, stb. kapott telítetlen szénhidrogének parciális oxidálásánál vagy hidratációjánál ugyanis alkoholok, illetve glikolok, ketonalko-80 holok stb., a teljes oxidatív hasításnál pedig karbonsavak, tebát zsírsavak, vagy nafténsavak, vagy a kettő keverékei képződnek. A telített szénhidrogénéknek telítetle-85 nekké való átalakítása pl. destruktív desztillálással végezhető. Nagy molekulasúyú szénhidrogénleiknél már lassú desztillálás is elegendő. Pentatriakontan pl., mely szintetikus szénhidrogén, 350—400°-ra való 40 igen ,gyors hevítésnél oly párlatot szolgáltatott, mely csak 38.5%, más esetben 39% cseppfolyós szénhidrogént tartalmazott és melynek jódszáma 66 volt, míg igen lassú desztillálásnál (a hőmérő a gőzben 250°-ot mutatott), oly párlatok képződtek, melyek 45 87%, 88% és 89.2% cseppfolyós szénhidrogént tartalmaztak és melyek jódszáma 75, illetve 74.8, illetve 73.9 volt. A telítetlen szénhidrogéneknek alkoholokká, glikolokká, stb. való oxidálása tudvalevőleg 50 vagy közvetlenül, vagy a víz elemeinek hozzákapcsolásával végezhető. A karbonsavakká való tökéletes oxidatív hasítás szintén magában véve ismert módon tetszőleges oxidálószerek, pl. permaniganát, 55 barnakő és kénsav, klór-oxigénvegyületek, ozon stb. úján vihető keresztül; ugyanazt a célt azonban molekuláris oxigénnel, pl. levegővel is elérhetjük, ha az oxigéntartalmú gázelegyet a felhevített anyaggal 60 nagy feleslegben lehetőleg bensően összekeverjük. 1. példa. Oly szénhidroigéneket, melyek 200—250° hőmérsékleten túl forrnak, forró kvarc- 65 anyagedény be való csepegtetéssel elgőzőlögtetünk és a gőzöket hűtőrendszerben kondenzáljuk. A párlatok jódszáma 60 és 70 között van. A párlatokat krómsavkeverékkel oxidáljuk, az oxidációtermékeket 70 elszappanosítjuk és a változatlanul maradt szénhidrogéneket kiűzzük. Az ezután a szappanokból leválasztott savak savszáma 250—275. 2. példa. 75 Paraffint, melynek olvadáspontja 52°, desztillálóedényben ledesztilláljuk úgy, hogy a gőzök nagy emelkedési magasságot érjenek el. Körülbelül 400°-on még szilárd
