84087. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőínyagtömböknek, ill. briketteknek szén vagy széntartalmú ill. szénszerű anyagokból való előállítására

Megjelent 1934. évi junius hó 339-én. MAGYAR KIRÁLYI JB»gH| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84087. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás tüzelőanyagtömböknek, ill. briketteknek szénből vagy széntartalmú, ill. szénszerű anyagokból való előállítására. Sutcliffe Edg-ar Kon se mérnök Leigh (Lancashire Ang lia). A bejelentés napja 1916. évi január hó 7-ike. Jelen találmány tüzelőanyagtömböknek, vagyis briketteknek széntartalmú, illetve szénszerű anyagokból való előállítására vonatkozik oly egyszerű sajtolási 5 eljárás segélyével, mellyel iparilag olcsón állíthatók elő a brikettek. A találmány különösen szén számára alkalmas, mely tulajdonságainál fogva, kötőanyag néílkül több-kevesebb nehézségit) gel brikettezhető. Felhasználható azonban jelen találmány széntartalmú és szénszerű anyagoknál is és pedig anthracit, koksz és faszén esetére, melyek kötőanyag nélkül csak nehezen, vagy egyáltalában 15 nem brikettezhetők az eddigi eljárások szerint. A találmány célja, hogy egyszerű sajtolási eljárással kemény, tömött és egyenletes brikett legyen előállítható, mely ál-20 taiánosan használható és mely -az elégésnek szokásos feltételei mellett, nyilt kályhában, az anthracithoz hasonló módon, teljesen elég és amellett elegendő kemény ahoz, hogy szállítása közben, szétmorzso-25 lódás nélkül, erős lökéseket is kibírjon. Ilyen tulajdonságú tüzelőanyag szénből, kötőanyag! nélkül, előállítható; jelen találmánynak azonban az is célja, hogy hasonló tulajdonságú briketteket anthracit-80 ból, kokszból, vagy faszénből is lehessen előállítani. Ismeretesek már oly eljárások, melyeknél a briketteket felaprózot szénből, vagy más széntartalmú anyagc'kból, kötőanyag 85 nélkül, előállíthatjuk. Ezen eljárások két csoportra oszthatók fel, melyeknek egyikénél a nyers anyagot a sajtolás előtt felhevítjiik^míg a másik eljáráscsoportnál a nyers anyagot előzetes lelhevítés nélkül 40 sajtoljuk. ; Jelen találmány az említett ismert eljárások második csoportjához tartozik, melynél a nyersanyagot előzetes felhevítés -nélkül sajtoljuk és azon alapszik, hogy szénnél tökéletes összetartás, kötő- 45 anyag alkalmazása néi'kül, azáltal érhető el, ha ia nyersanyagot előbb lehetőleg kis darabokra osztjuk szét, vagy pedig finom liszt állapotába hozzuk és ezen állapotban magas nyomás alatt sajtoljuk, mi- 50 által nemcsak á nyersanyag süríttetik össze, hanem az összesürített tömb jelentékenyen kisebb (térfogatra nyomati'k össze, mint amekkora térfogatot ezen tömb igényel akkor, midőn azon nyomás, 55 mely alatt létesült, megszűnik. Nehogy azonban sajtolás közben a brikettben túlnagy íeszültségek keletkezzenek, melyek folytán összetartása tökéletlen lenne és rajta repedések keletkeznének, a brikette- 60 ket jelen találmány szerint olykép sajtoljuk, hogy a brikett sajtolás közben, vagy pedig sajtolás után, vagy pedig ha lépcsőzetes fokozatokban sajtoljuk, úgy két egymásután következő sajtolási fok kö- 65 zött oldalirányban kitágulhasson. Ezen kitágulás különböző módon érhető el, pl. kúpos forma alkalmazása által, melyben a tömb a sajtolás alatt, vagy után, vagy pedig két egymásután következő sajtolási 70 fok között mozgatható, miáltal oldalirányban kiterjedhet, vagy pedig elérhető osztott forma alkalmazása által, mely a brikett oldalirányú kiterjedésének lehetővététele céljából a sajtolás alatt, vagy után, 75 kinyitható és melynél a brikett a formából a brikett szilárdságát k Arosan befolyásoló túlnagy erőhatás alkalmazása nélkül távolítható el. Ily módon kőszerű brikett állítható 80