84057. lajstromszámú szabadalom • Gyorsfőzőeljárás cellulozafőzőtelepekhez

Megjelent 1934. évi junius hó 1-én. MAGYAIÍ KIRÁLYI SZAUADAÍiMI WltfSÁO SZABADALMI LEIRAS 84057. SZAM. — Xlfl/a. OSZTÁLY. Gyorsfőzőeljárás cellulózaió'zőtelepekhez. Aktiebolaget Vaporackunmlator cég Stockholm. A bejelentés napja 1919. évi január hó 11-ike. Svédországi elsőbbsége 1918. évi február hó 22-ike. A 72.076. s;z. szabadalomban, olyan be­rendezés van. védve, melynek segélyével sulfi't-, illetve sulpha't-főzőknél a főzési idő azáltal rövidíthető meg, hogy a gőzölés 5 idejét megrövidítjük, amivel egyszersmind a gőzkazánban a terhelés ingadozásainak, kiegyenlítődését is elérjük. A jelen találmány már most olyan el­járásra vonatkozik, melynek célja, hogy egy 10 a 72.076. sz, szabadalomnak megfelelő gőz­raktározó alkalmazásakor, laz ezenszabaria­lom szerinti elrendezéssel elért öltönyöknek még további, jelentékeny növekedését ér­jük el. 15 A találmány szerint, ezt úgy érjük el, hogy a főző befütésére a gőzgyüj tőből vett gőzt használunk, míg a készre főzést na­gyobb nyomású gőzzel végezzük. A mellékelt rajz 1. ábrája vázlatosan 20 mutatja a munka eddigi módját. Itt (Ab) jelöli a gőzöléshez és (Ak) a tulajdonképpeni főzéshez szükséges gőz­meninyiséget. A főzés már most így megy, végbe. A gőzölés után,, a főzés előtt, a fő-25 zéshez szükséges savat bebocsátjuk a fő­zobe, mikor is ez; a sav a faszilánkokbölj a meleget magába veszi, úgyhogy hőfoka kissé emelkedik. Ez a hőfok az (a) idő­pontban a legtöbb esetben kb. 50" lesz. 80 A főzés be végeztével ellenben, tehát a (b), időpontban,, a sav hőfoka általában kb. 140°. A tulajdonképpeni vegyi folyamat a fő­zésnél csak akkor veszi kezdetét, ha a 85 s,av hőfoka) [a (c) időpontban] kb. elérte a 180°-öt. Az (a, c) időszak tehát a főző befütéséhez szükséges időt jelenti, mig a (c, b) időszak a tulajdonképpeni főzés ideje. Ha tehát a főzéshez szükséges egész (a, b) időt meg akarjuk rövidíteni, vilá- 40 gos, hogy ez az időmegtakarítás csak az (a, c) időszakban történhetik, miután a (c, b) időszak megrövidítése az anyag mi­nőségének rosszabbodását vonja maga után vagy nagy veszteségeket okoz. . 45 Feltesszük már most, hogy úgynevezett közvetett főzésről van itt szó, azaz, hogy a gőz melegét csövekkel visszük át a savra., Megemlítendő azonban, hogy a találmányi gondolat közvetlen főzésre is alkalmazható, 50 valamint, hogy természetszerűen függet­len, az attól is, hogy végeztünk-e gőzölést a főzést megelőzőleg vagy nem. Közvetett főzésnél a (d—e) vonal azt mutatja, hogy kb, hogyan emelkedik a, 55 nyomás a főzőben. Mint ebből látható, a be fűk'.s közben a nyomás aránylag gyor­san nő a megengedett maximális értékre:, mely általában 4—6 kg, túlnyomássá! egyenlő. Ez a nyomás, azután az elgázo- 60 sodások folytán, az egész íőzőművelet köz­ben, állandóan megmarad. Látható az áb­rából, hogy a nyomás a főzőben jóval gyorsabban niő, mint a víznek ennek meg­felelő telítési hőfoka, ami arra vezethető, 65 vissza, hogy a főző felső részében bizonyos mennyiségű szabad kénes sav gyűl össze,, mely fokozza a nyomást. Míg tehát eddig mindig állandó, kb. a főzőben uralkodó legnagyobb nyomásnák 70 megfelelő vagy kb. 6 kg. nyomású gőztfc használnak az egész főzőművelet fogana­tosítására, addig a jelen találmánynak megfelelő eljárás azt célozza, hogy á be­fűfcési idő alatt ennél jóval kisebb nyo- 75 mású gőzt lehessen használni. Ezt a gőzt

Next

/
Oldalképek
Tartalom