84034. lajstromszámú szabadalom • Vákuumcsöves vevőkapcsolás

Megjelent 1934. évi jun ius hó 15-én . ' MAG TAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRŐSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 84034. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Vákuumcsöves vevőkapcsolás. Dr. Erich F. Huth G. m. b. H. cég Berlin. A bejelentés napja 1920. évi augusztus hó 27-ike. Németországi elsöbbséga 1917. évi október hó 13-ika-A találmájnyt vákuumcső ves vevőkap?­csolás képezi, melynél a felfogott energiát egy rácsot tartalmazó vákuumcsőnek anódaköréhez vezetjük. A mellékelt rajz 5 ezen kapcsolásnak két foganatosítási alak­ját szemlélteti. Az 1. ábrán (1) a felvevő antenna, mely teljesen tetszőleges kapcsolású és az ér­kező hullámra van beszabályozva. A be-10 szabályozás például a (2) variométer útján történhet, de az antenna úgynevezett len­dítőkerékkapcsolásban állhat vagy hul­lámröviditő kondenzátorra lehet kap­csolva. Míg azonban valamennyi ismert lő kapcsolásnál a felfogott energiát a rács­hoz- vezetik, addig ettől eltérően a talál­mány értelmében a felfogott energiát rá­csot tartalmazó vákuumcső anódaáram­körébe vezetjük. Ez például oly módon 20 történhet, hogy az antenna a (4) vákuum­cső anódaáramkörében fekvő (3) csévéhez van kapcsolva. Az (5) anődateleppel a (6) kondenzátor van párhuzamosan kap­csolva, A vákuumcső a (7) ráccsal és a (8) 25 izzókatódával van ellátva, melyet a (10) előkapcsolt ellenállással felszerelt (9) te­lep hevít. A (11) telefon vagy más induk­ciós készülék ugyancsak az anódáram­körben a (12) kondenzátorral párhuzamo-80 san fekszik, míg a (7) rács a (13) cséve út­ján célszerűen a nagy (14) ellenálláson ke­resztül van az izzókatódához, vagy segéd­feszültség alkalmazása céljából megfelelő potenciáméterkapcsoláshoz kapcsolva, A 35 (13) csévével a beállítható (15) kondenzá­tor van párhuzamosan kapcsolva úgy, hogy rezgési kör keletkezik. Kísérletek azt mutatták, hogy a felvevő köröknek a (4) vákuumcsőben való egyenirányításán ki-40 vül a (13, 15) körnek a felfogott hullám­hosszra való beszabályozása által a felve­vésnek igen lényeges erősbítését érjük el. Egyúttal a beszabályozás élessége is igen jelentékenyen növekszik. A leírt kapcsolással úgy hanghullámok, 45 mint a drótnélküli távbeszélés hullámai minden további nélkül és külön detektor alkalmazása nélkül felfoghatók. A kapcsolás különös előnye azonban az, hogy vele nem fojtott hullámok is 50 hallhatókká tehetők. Ha a feltétele­ket úgy választjuk, hogy a rendszer­beli egyidejűleg önrezgések lépnek fel, akkor ezen önrezgéseknek az érkező nem fojtott rezgésektől való csekély 55 eltérésénél oly interferenciákat kapunk, melyek a (11) telefonban minden további nélkül hangok gyanánt észlelhetők. Az önrezgések energiája a legegyszerűbben az (5) telep fűtőáramának vagy feszültsé- 60 gének megfelelő megszabásával, vagy a (13, 15) rendszernek az antennával való összehangolása útján szabályozható. A kapcsolás tehát egyszerűsége és az alkal­mazás sokfélesége következtében vala- 65 mennyi ismert kapcsolást felülmúlja. A (13, 15) rendszer minden további nél­kül hullámmérőként is képezhető ki, mely célból a rendszert hullámhosszakra hite­lesítjük. A (13, 15) rendszert továbbá züm- 70 mögő iitján is gerjeszthetjük és az anten­nát bármely tetszőleges hullámra hangol­hatjuk, ahol is az összehangolás ugyan­csak a (11) telefonban észlelhető. A 2. ábrán a kapcsolásnak további foga- 75 natosítási alakja van feltüntetve, melynél a (4) vákuumcső egyúttal többszörös erő­sítő készülék első erősítő5 csöve gyanánt is szolgál. Az antenna itt, hegy a felfogott energiának az anódaáramikörbe való heve- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom