84025. lajstromszámú szabadalom • Kalitka görgős vagy golyós csapágyak számára

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. ' MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 84025. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Kalitka görgős vagy golyós csapágyak számára. Nordiska Kullager Aktiebolaget cég Göteborg. A bejelentés napja 1921. évi február hó 8-ika Nagybritanniai elsőbbsége 1920. évi február hó 26-ika. Jelen találmány kalitkára vonatkozik görgős vagy golyós csapágyak számára, melynél a kalitkának az egyes görgőket vagy golyókat elkülönítő válaszfalai 5 akként vannak kiképezve, hogy többé­kevésbé rugózzanak oly célból, hogy a görgők vagy golyók, ha helyes állásukat elhagyják, ebbe ezen rugózás következté­iében könnyen visszajéirjanak. 0 A jelen találmány szerint ezen célt azál­tal érjük el, hogy a válaszfalaknak a gör­gőkkel vagy golyókkal érintkező egyik fe­lülete a görgőket vagy golyókat egy vagy több pontban érinti, míg a válaszfalaknak 5 a görgőkkel vagy golyókkal érintkező másik felülete a görgőket vagy golyókat ugyancsak, de oly egy vagy több pontban érinti, mely vagy melyek az előbb emlí­tett ponttal vagy pontokkal szemben el 0 van, illetve el vannak tolva. Az érintkezési pontoknak ezen eltolódottsága lehetővé teszi, hogy a válaszfalak a görgőknek vagy golyóknak nyomása alatt minden­kor rugózhassanak. 5 A mellékelt rajzban a találmányt ké­pező kalitka, példaképen görgős csap­ágyaknál való alkalmazásában három fo­ganatosítási alakban van feltüntetve. Az 1. ábra az első foganatosítási alak egy ) részének függélyes metszete. A 2. ábra a második foganatosítási alak egy síkba fejtett részének vízszintes hossz­metszete. A 3. ábra a harmadik foganatosítási alak j egy síkba fejtett részének vízszintes hossz­metszete. Az ábrákban (1) a kalitkatest, (2) a gör­gők, (3) a görgőknek felvételére szolgáló cellák, (4) a kalitkák válaszfalai, (5) és (6) a (2) görgőknek és a (4) válaszfalaknak 40 érintkezési pontjai ez utóbbiaknak egyik oldalán, (7) az egyetlen érintkezési pont a (4) válaszfalaknak másik oldalán, mely pont az (5) és (6) pontokhoz képest el van tolva azaz egy, az utóbbi pontokat össze- 45 kötő vonalakat metsző vonalon van elren­dezve. Az ábrákból kitű 111 Ív, hogy ha valamely (2) görgő működés közben visszamarad, az ezen visszamaradás irányéiban fekvő 50 (4) válaszfalnak valamennyi (5, 6, 7) érintkezési pontján nyomás lép fel, mert a szóbanforgó válaszfalra a visszamaradt és a visszamaradás irányában szomszédos, helyes állású görgő nem egy egyenesben 55 fekvő pontokon fejtenek ki nyomást, mi­által ezen válaszfal, a visszamaradt gör­gőnek hatása alatt meghajolhat. Vagyis, ha egy meghatározott (4) válaszfal balol­dalán fekvő (2) görgőnek nyomása ezen 60 válaszfal baloldalán az (5, 6) pontokon megy át és ugyanezen válaszfal jobb olda­lán fekvő (2) görgőnek nyomása ezen vá­laszfal jobb oldalán a (7) ponton megy át, ezen (4) válaszfal rugózni fog. 65 A kalitkának első foganatosítási alak­jánál (1. ábra) az (5, 6, 7) érintkezési pon­tok a görgők egy harántmetszeti síkjának kerülete mentén, a második foganatosítási alaknál pedig (2. ábra) a görgők tengelye 70 irányában vannak eltolva. Természetes, hogy ezen két foganatosí­tást kombinálni is lehet. A harmadik foganatosítási alaknál (3. ábra) a (3) cellák átmérője nagyobb, mint 75 a görgők átmérője, miáltal a cellák és gör­gők homlokfelületei között súrlódás nem lép fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom