83981. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázok szárítására
Megjelent 1934. évi június hó 15-én. MAGYARKJRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83981. SZÁM. — V/i. OSZTÁLY. Eljárás gázok szárítására. L'Air Liquide Société anonyme pour l'Etude et l'Exploitation des Procédés Georges Claude cég Paris. A bejelentés napja 1914. évi május hó 5-ike. Franciaországi elsőbbsége 1913. évi május hó 6-ika. Folyósítás előtt a levegőt tudvalevőleg teljesen meg kell szárítani. Azt lehetne hinni, hogy maga azi a tény, hogy a levegőt nagyon alacsony hőfokra hűtjük le, 5 feleslegessé teszi a szárítást, mert a lehűtött nedves levegő a h őmér sé k 1 et -k ic se -rélő készülékben amúgy is szükségképpen leadjá egésiz nedvességét, s hogy ez az erős lehűlés maga a lehető leghatható-10 sabb módja a szárításnak. Azonban a dér alakjában lecsapódó nedvességtől a csőkévék hamar eldugulnak s ezért szükséges az előzetes szárítás a hőmérséklet-kicserélő készülékbe való bevezetés előtt. 15 A jelen találmány lehetővé teszi a szárítást tisztán hűtés utján oyképpen, hogy gondoskodás történik1 arról, hogy a nedvesség lecsapódásából eredő eldugulás csak igen hosszú idő elteltével következ-20 zék be, vagy pedig, hogy a lecsapódások időszakonkint el is legyenek távolíthatók. Tudjuk, hogy ha nedvességgel telített levegőt — aminő rendszerint a kompreszszorok szállította levegő — lehűtünk, abból 25 a nedvességnek legnagyobb része már 0° előtt folyékony állapotban kicsapódik. A hőmérséklet-kicserélő készüléknek tehát, hogy hűtés utján száríthasson, úgy kell berendezve lennie, hogy a folyékony álla-80 pótban lecsapódó víz belőle folytonosan el legyen távolítható. Ehhez szükséges, hogy a sűrített levegő pályája pl. alulról felfelé lejtősen emelkedjék, hogy a belőle kicsapódó víz visszafolyhassék a melegebb 35 helyek felé, ahonnan alkalmas módon eltávolítható. Csakhogy a sűrített levegőnek ilyen alulról felfelé történő áramlása természetellenes, mert a sűrített levegő emelke-40 dése arányában lehűtése folytán mindinkább sűrűbbé válik. Ha ekként a sűrített levegőt egy függőlegesen álló csőkévének egyenes csöveiben áramoltatjuk, a természetellenes vezetésnek hatása olyan jelentékeny, hogy a hőmérsékletikicserélő 45 készülék nagyon rosszul működik. Ennek kikerülésére a szárítandó gázokat, jelen esetben; a sűrített levegőt, a jelen találmány szerint nem a csőkéve csöveiben, hanem körülötte vezetjük és a 50 csövekben az. expandált levegőt vagy a kiválasztott gázokat áramoltatjuk, amelyekre nézve csekély sűrűségük és sokkal nagyobb sebességük folytán nem érvényesülhetnek a természetellenes vezetés hatá- 55 sai. A sűrített levegő áramlását a csőkéve csövei körül ütközőlapokkál úgy szabályozzuk, hogy vízszintes részekből öszszetevődő hullámos pályát fusson be, amelynek egyes vízszintes részeiben a sű- 60 rüség fokozatos változása nem éreztetheti hatását. Azi ilyen hőmérséklet-kicserélő készülék egy napnál is tovább működhetik eldugulás nélkül, s ha kellő pillanatban másikkal pótolj/uik, az üzemet folyto- 65 nossá tehetjük. Az ilyfajta készüléknek közvetett előnye, hogy igen könnyen lehetővé teszi az expandált gázok különböző, a csőkévé más-más csöveiben áramló részeinek el- 70 különítve való- felmelegítését. Az új készüléket továbbá olyképpen is alkalamhzatjuk, hogy valamely folyósító berendezést egyetlen hőmérséklet-kicserélő készülékkel igen hosszú ideig üzem- 75 ben tarthatunk. A víznek szilárd alakban való lerakódása természetesen legjelentékenyebb a hőmérséklet-kicserélő készüléknek azon a helyén, ahol a hőmérséklet 0°-kal határos. A lerakodás úgyszólván 80
