83969. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aceton és egyéb termékek előállítására erjesztés útján
Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGIAK KIRÁLYI , ||j|jg SZABADAL m BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83969. SZÁM. — IY/b. OSZTÁLY. Eljárás aceton és egyéb termékek eló'állítására erjesztés utján. Dr. Moskovits Miklós vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1921. évi március hó 11-ike. Aceton és egyéb termékek előállítása szénhidrátoknak acetontermelő fermeritumok, mint pl. a bacillus macerans segítségével való elerjesztése útján ismeretes. 5 Jelen találmány tárgya ezen eljárásoknak javítása egyrészt a termelés fokozása, másrészt a termelt termékek arányának megváltoztatása szempontjából. Kitűnt ugyanis, hogy vannak oly bakte-10 riumok, amelyek az acetontermelő fermentumokkal együtt az erjesztendő masszába beoltva azokkal mintegy szimbiózisban élve és fejlődve, a nitrogéntartalmú anyagokat oldható fehérjékké alakítják át anél-15 kül, hogy — mint ez várható volna — az acetontermelő fermentumokra káros hatást gyakorolnának, illetve annyira elszaporodnának, hogy ily káros hatást kifejhetnének. 20 Ilyen fehérjebontó baktériumoknak az acetontermelő fermentumokkal vagy enzymekkel való együttes felhasználása esetén célszerűen nitrogéndús nyersanyagokat dolgozunk fel, mint pl. a csillagfürt, 25 bükköny, stb. Amennyiben fehérjebontó baktériumok gyanánt anaerob baktériumokat, pl. a vajsav bacillusát alkalmazzuk, úgy ennek az erjesztés folyamán való káros, túlságos el-30 szaporodásának meggátlása végett időközönként vagy állandóan levegőt fujtathatunk az erjedő cefrébe. A.... számú szabadalomban (16186/1920. i. sz. bejelentés) oly eljárás van védve, 35 amelynél a zárt edényben acetonerjedésben levő cefréhez az erjedést nem zavaró és nem gátló steril gázokat vezetünk, hogy a cefrét idegen fermentumok káros hatásától megvédjük. 40 Kitűnt már most, hogy igen előnyös, ha ilyen steril gáz gyanánt steril ammoniákot használunk, amely egyrészt alkális hatásánál, másrészt nitrogéntartalmánál fogva az erjedés kedvező lefolyását elősegíti, illetve az egyéb nitrogéntartalmú tápanya- 45 gokat pótolja vagy kiegészíti. Azt találtuk továbbá, hogy az acetonerjedést kedvezően befolyásolhatjuk azzal is, ha az erjedés folyamán keletkező ter mókeknek az erjedésre gyakorolt káros 50 visszahatását oly módon akadályozzuk meg, hogy a cefrét erjedés közben vagy állandóan hígítjuk vagy pedig a képződő termékeket az erjedő cefrében felületi adszorpció útján ható anyagokkal lekötjük. 55 Ilyen anyagok gyanánt használhatók pl. a nitrocellulóza, acetilcellulóza, formilcellulóza stb. Üj ós meglepő körülmény az is, hogy az acetontermelő fermentumokkal való er- 60 jesztésnél a termelt aceton és az alkoholok aránya az erjedő cefre sűrűségének változtatásával szabályozható. Nevezetesen az a sajátságos jelenség mutatkozik, hogy minél sűrűbb a cefre, annál jobban eltolódik 65 a termékek aránya az aceton javára és minél hígabb a cefre, az alkoholok javára. Végül kitűnt, hogy az erjedés lefolyásának időtartamát és az eaceton és alkoholok össztermelési hányadát az adagolt oltó- 70 anyag mennyiségével szabályozhatjuk, amennyiben az oltóanyag mennyiségével az erjedés lefolyása gyorsul és az össztermelési hányad növekedik. Példa. 75. A nitrogéntartalmú, valamint adszorpciós anyagok hozzáadásával steril módon elkészített sűrű cefréhez (1 rész termény: 5 rész víz) az acetontermelő formentumok-