83966. lajstromszámú szabadalom • Tengeralattjáró naszád tüzelőanyagtartálya

Megjelent 1934. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JSp®® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83966. SZÁM. — XV/a. OSZTÁLY. Tengeralattjáró naszádok tüzelőanyagtartálya. Lindenau Pál liajóépíto111 ériíök EUbing". Pótszabadalom a 83964. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1916. évi december hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1916. évi január hó 7-ike. A tengeralattjáró naszádokon a nyomásbíró testen kívül elrendezett tüzelőanyagtartályokat tudvalevően úgy szokták készíteni, hogy azok alul egy nyíláson át a 5 külső vízzel közlekednek. Ha a naszád lemerül, akkor ezen a nyíláson nyomáskiegyenlítődés történik a tüzelőanyagtartályokban, úgy hogy ezeknek falait tetemes mélységben, sem veheti a külső víz-0 nyomás kedvezőtlenül igénybe. Az a körülmény, hogy a tartályok alúl közlekednek a külső vízzel, feltételül szabta meg, hogy a tartályokban csak olyan tüzelőanyagot raktározhattak, amely.5 nek fajsúlya kisebb, mint a, vízé. A haj tóolajnak úsznia kellett a vízen. A gyakorlatban azonban aránylag nehéz hajtóolajok használatával is számolnunk kell, amelyeknek fajsúlya a vizét !0 meghaladja. A találmány igen egyszerű módon lehetővé teszi nemcsak a víznél nehezebb hajtóolajnak a hajón való raktározását, hanem azt is, hogy ugyanabban a tartály-15 ban a víznél akár könnyebb, akár nehezebb hajtóközeget vigyünk magunkkal. Az új mód ennek megvalósítására abban áll, hogy a tüzelőanyagtartálynak összeköttetése a külső vízzel majd alul, majd félüli JO jön létre. Ha alul van összeköttetés, akkor ama ismert hatás következik be, hogy a víznél fajsúlyra könnyebb tüzelőanyagot a víz hordja, s a külső víz csak a tartály alsó részében foglalt vízzel jut érintke-55 zésbe. Ha azonban fajsúlyra nehezebb hajtóolaj raktározásáról van szó, akkor a fölső összeköttetést használjuk, s ez esetben a víz úszik a tüzelőanyagon, de azért a külső víz megint csak a tartály belsejében foglalt vízzel jut érintkezésbe, mert ez tölti ^ be a tartály fölső részét. Egészen ugyanilyenek a viszonyok a külső vízzel nem közlekedő tüzelőanyagtartályoknál, amelyekből azonban az égőolajat valamely a hajó belsejében élrendezett berendezéssel a tüzelőanyagtartályokba benyomott víz juttatja a fogyasztás helyére. Ha itt a vízvezeték, miként az a víznél könnyebb hajtóolaj esetében szükséges, alul csatlakozik, akkor fajsülyra 50 nehezebb hajtóolaj raktározásakor ez a tartály alsó részében gyűlnek össze, s a víz az olajon keresztül szállna föl a tartály fölső részébe. Ily módon egyrészt nem kívánatos benső érintkezés következ- 55 nék be a víz és olaj között, másrészt a tartályból fönt kiinduló és a fogyasztás helyére vonuló vezeték nem olajat, hanem vizet juttatna a gépbe. A találmány értelmében ilyen kifelé el- CO zárt tüzelőanyagtartályok esetében a naszád belsejéből jövő vízvezeték úgy van berendezve, hogy a hajtóolaj mineműségéhez képest vagy alul vagy fölül juttat vizet a tartályba. Ez igen egyszerűen lehet- 65 séges akként, hogy a vízvezeték valamely ismert átváltó elem közbeiktatásával szétíágazik az alsó és fölső tartályvég felé. Természetesen a tüzelőanyagot a fogyasztás helyére juttató csővezetékek mindkét 70 ismertetett esetben szintén úgy vezetendők, hogy felváltva fölül és alul vihetnek ki olajat a tartályból. A találmány tárgyának két kiviteli példája a mellékelt rajzon egy tengeralatt- 75 járó naszád vázlatos keresztmetszetén látható. Az 1. ábrán a berendezés a külső vízzel