83959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyesével való elvetésre alkalmas vetőmagszemek előállítására

Megjelent 1934. évi juiiius hó 15-én. MAGYAR KIRÍLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83959. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás egyesével való elvetésre alkalmas vetőmagszemek előállítására. Waldecker Gyula igazgató Felixdorf. A. bejelentés napja 1920. évi szeptember hó 2-ika. Ausztriai elsőbbsége 1919. évi október hó 30-ika. Az eddigi kísérletek magvaknak (pl. gabonamakvaknak) nagyüzemben, gépi úton egyesével való elvetésére nem vezettek eredményre, minthogy az eddigi vető-5 géptechnika az egyes magegység (pl. gabonamag) megfogására és a magegységeknek előre megadott egymástóli távolságokban való elvetésére szolgáló, gyakorlatilag használható mechanizmusokról nem gon-10 doskodik. Vetőmagvak egyenkénti elvetésére ajánlották ugyan már az úgynevezett magvetőszalagokat, azaz olyan szalagokat, amelyeknél a magszemek kiosztott elrendezésben papírszalagokba vannak ágyazva. 15 Emellett még a magvak rögzítésére szolgáló ragasztóanyagnak trágyával való keverését is ajánlották. De mindezen kísérletek nagy üzemben, a gabonaszemek egyenkénti sorokban való kivetésére, a magvak 20 egyenlő egymástóli távolságának betartása mellett, nem alkalmasak. Jelen találmány abból az ismeretes tényből indul ki, hogy tetszésszerinti vetőmag magegységeinek egyesével való elvetése 25 technikailag egyszerűen kiképezhető vetőgépekkel nagyüzemben csak akkor lehetséges, ha sikerül a magvakat csiraképességük rontása nélkül gépi úton könnyen megfogható és meghatározott testszilárd-30 ságú alakzatra hozni. Ebből az ismert tényből, kiindulva, jelen találmány tárgya különleges eljárás egyesével való elvetésre alkalmas vetőmagszemek előállítására. Ezen eljárás azáltal van jellemezve, hogy 35 a tetszőleges fajta vetőmagvakat egyesével valamilyen sajtón (pl. tablettasajtón) alakítható anyagokkal szilárd formadarabokká, pl. kapszulákká sajtoljuk, amikor is a formaanyag földben megpuhuló vagy ol-40 dódó anyagokból van, melyekhez előnyösen trágyázó hatású anyagokat keverhetünk. Ezen eljárás foganatosításánál a legértékesebb vetőmagvak (pl. rozs, árpa, búza és hasonlók) egyes szemeit alkalmas összetételű, pl. tőzegliszt, Thomassaiak salétrom 45 és hasonló anyagok keverékéből álló bevonó anyagok révén szilárd formadarabokká sajtoljuk. Ezáltal a vetőmagszemek alakjától és nagyságától független szilárd formadarab egységeket illetőleg magburkolat- 50 egységeket kapunk, amelyek gépi úton egyenként könnyen megfoghatók és egyszerű vetőgéppel egyesével előre meghatározott távolságokban elvethetők. Az előzőkben ismertetett magburkolategysé- 5b gek kivetése az alkalmas módon átalakított drillvetőgép segélyével könnyen végezhető. Az új magburkolatok előnye abban áll, hogy csak a magtermelő telepek által felül- 60 vizsgált, meghatározott jóságú vetőmag jut a gazdához, miáltal az kizárólag értékes magvakat kénytelen elvetni. A magburkolatok pléhszelencébe csomagolhatók és így káros behatásoktól megvédhetek. A 65 vetőmag a szükséges trágyaanyaggal együtt kerül a földbe, amikor is az utóbbi a táplálékfelvételére alkalmas helyekre jut. Egérrágás és madár okozta veszteségek stb. nem fordulhatnak elő. Azonkívül 70 a vetés gyom nélkül nő fel. Az új magburkolatok alkalmazása által a termelés is lényegesen emelkedik, minthogy újabb kutatások igazolták, hogy a vetőmagvaknak pontosan egyesével való elvetésénél a 75 vetőmag harmadrészével kilencszeres termés érhető el. Szabadalmi igény: Eljárás egyesével való elvetésre alkalmas vetőmagszemek előállítására, jellemezve 80