83951. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rövid lemezdarabok széjjelvágására
Megjelent 1934. évi ju iii us hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83951. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás rövid lemezdarabok széjjelvágására. Ung-ár József magántisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1921. évi julins hó 7-ike. A jelen találmány tárgya eljárás rövid lemezdarabok széjjelvágására, kiváltképen pengék készítése céljából. A pengék készítése céljából a lemezda-5 rabokat mindezideig ollóval vagy más alkalmas szerszámmal kivágták, az így levágott lemezdaraboii a metszőélet köszörüléssel létrehozták, azután a már kiköszörült pengét megedzették. Jellemző ezen 10 gyártási módszerre, hogy háromféle műveletre van szükség és hogy a köszörülés folyamán a felhasznált anyag egy hányada hulladékká válik. A találmány tárgyát tevő eljárás alkal-15 mazásával, rövid lemezdarabokat ol'y módon vághatunk el, hogy az anyagrészek szétválasztása helyén a sajátságos mechanikai igénybevétel folyományaként egy metszőéi keletkezik, egyidejűleg, ugyan-20 csak a fellépő erőhatások eredményeként az anyag meg is edződik, megkeményedik. A találmány szerinti eljárással tehát a fenti, a régi gyártási módszer szerint al-25 kalmazott három megmunkálási műveletet egyetlenegy művelettel; helyettesítettük, miáltal nemcsak munkaidőben, a szükséges munkagépekben és segédmunkásokban értünk el megtakarítást, hanem megtakarí-30 tásunk mutatkozik anyagban is, amennyiben a találmány szerinti eljárásnál nem jelentkezik az az anyagveszteség, mely a régi gyártási módszer köszörülési fázisánál elkerülhetetlenül fellép. 35 A találmány szerinti eljárással tehát olcsó vasanyagból, egészen egyszerű mechanikai berendezéssel, lényegesen csökkentett termelési költségekkel oly kemény élű, acélt helyettesítő pengéket nyerünk, melyek kisebb szilárdságú anyagok elvágására 40 alkalmasak. Lényegében a találmány szerinti eljárás abban áll, hogy a lemezanyag részecskéinek egymástól való elválasztására nem ollókat használunk, hanem egy éket és egy 45 síkalákú elléntámaszt, vagy két, egymással szemben álló és viszonylagosan egymásfelé mozgatott éket alkalmazunk, melyek az anyagba behatolnak. A rajzon az eljárás foganatosítására szol- 50 gáló szerszámok és működési módjuk vázlatosan van bemutatva. Az 1. ábrán egy (a) éket alkalmazunk a (b) lemez széjjelvágására; elllentámaszul egy (c) sík felület szolgál. 55 A 2. ábrán egy (d) éket és ellentámaszull egy legömbölyített (e) ülőt használunk. A 3. ábrán két (f, f) ék kerül alkalmazásra. A felső szerszámok rendszerint lefelé, a 60 munkadarabok irányában mozgattatnak; az alsó szerszámok rendszerint helytállóak, de lehet természetesen ezeket is a munkadarab irányában mozgással ellátni. A munka szabatossága és a szerszámok 65 kímélése érdekében minden esetre célszerű a szerszámok mozgását határolni. A fellépő jelenségek megmagyarázására szolgál a 4. ábra, mely ék és síkalakú ellentámasz együttműködését szemlélteti. 70 A (g, h, i) háromszögön belül liévő anyagrészecskék nyomásra vannak igénybe véve, ez a nyomóerő hozza létre az él megkeményítését. Miután az ék behatolása az elllentámasszal párhuzamos anyagszálak meg- 75 hosszabbodását hozza létre, a (k) és (ÍJ nyilak értelmében húzóerők fellépését kell feltételeznünk. Hogy ezen húzóerők tény-
