83918. lajstromszámú szabadalom • Három- vagy négykerekű automobil

Megjelent 1934. évi .

junius hó 15-én

. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83918. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Három- vagy négykerekű automobil. Dr. Ing-. Rampler Ede mérnök Berlin-JohaimisthaL A bejelentés napja 1922. évi április hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1919. évi julins hó 16-ika. A találmányt oly automobil képezi, melynél az összelrendezésnek és az automobil részleteinek alkalmas kiképzése által a menetellenállások a lehető legkisebb 5 értékre vannak csökkentve. Ezt a célt azáltal érjük el, hogy úgy a kocsiszekrénynek, mint az alváznak keresztmetszetét csepphez hasonlóan képezzük ki és egyébként az automobilt úgy szerkesztjük, hogy 10 annak egyetlen része sem áll ki ezen a csepphez hasonló körvonalon túl. A menetellenállás további csökkentése érhető el azáltal, ha az automobil súlyát lehetőleg csökkentjük anélkül, hogy szi-15 lárdsága szenvedne. Ezt a célt a találmány értelmében azáltal valósítjuk meg, hogy a kocsiszekrény oldalfalai és az alváz kerete egy egységes darabot képeznek azáltal, hogy a kocsiszekrény oldalfalát magá-20 banvéve ismert módon tartónak képezzük ki, úgy, hogy az oldalfal az alváz tartóinak szerepét játssza. Az automobilnak csepphez hasonló kiképzéséből következik, hogy a karosszéria 25 legszélesebb helye a csepphez hasonló szelvénynek mellső részében van, ahol is ez a legszélesebb hely körülbelül a kocsi közepén, a mellső és hátsó tengely között, tehát a kocsinak legjobban rugózott részén fek-30 szik. A találmány lehetővé teszi, hogy az utasokat ezen e helyen helyezzük ei, úgy, hogy azok a legkedvezőbb ponton foglalnak helyet, míg eddig ezt a helyet mindig a kocsivezető foglalta el. Míg tehát így az uta-35 soknak és a kocsivezetőnek helye a mellső tengely felé tolódott el, addig' a találmányt képező elrendezésnél a motor, a hajtó áttétel és az egyéb tartozékok a kocsi utasai mögött a hátsó tengelynél 40 vannak elrendezve. A találmány értelmében eszerint a mellső tengelynek az utasok és a kocsivezető előretolása következtében beálló nagyobb megterhelését és a hátsó tengelynek megfelelő tehermentesítését azáltal egyenlítjük ki, hogy a 45 motort, az áttételt és a tartozékokat hátrafelé toljuk. Ezen elrendezés azzal a további előnnyel jár, hogy a kipüffögő gázok szaga és a mótor zaja az utasokat nem zavarja. 50 A találmányt képező elrendezésből továbbá az az előny is adódik, hogy a hátsó tengely azáltal, hogy a mótor, stb. a tengely közelében szilárdan vannak beépítve, közel állandó terhelésű. Az eddig is- 55 mert kocsiknál a motorból és a kocsivezetőből álló állandó terhelés elől van, míg a hátsó terhelés az utasok száma szerint változik. A találmány továbbá lehetővé teszi a 60 rúgókaroknak és a rúgótartóknak, valamint az excentrikus rúgófelfüggesztésnek elkerülését. Ezt azáltal érjük el, hogy a rúgókat a jármű hossza irányához ferdén úgy rendezzük el, hogy középső részük 65 közvetlenül a kerettel van összekötve és a rúgóknak egyik fele ferdén befelé az alváz tartói között vonul el és ott egy haránttartóhoz támaszkodik, míg a rúgóknak másik fele az alváz tartóinak 70 külső oldalán ferdén kifelé halad és a tengelyhez támaszkodik. A rúgók tehát egyúttal a rúgókarokat és a rugótartókat helyettesítik anélkül, hogy az alváz tartóját elcsavarásra vennék igénybe. A 75 rúgók továbbá nincsenek az alváz alatt elrendezve, hanem az alváz tartóinak kivágásain vannak átdugva. Ezáltal elérjük, hogy a belső rúgófelek nem okoznak hozzájáruló légellenállást és egyúttal a 80