83910. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőrök és szőrmék hácsozására

Megjelent 1934. évi .junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 83910. SZÁM. — Xl/a. OSZTÁLY. Eljárás bőrök és szőrmék hamvazására. Rautenstrauch Wilhelin ipari és kereskedelmi tanácsos Trier. A bejelentés napja 1920. évi szeptember hó 16-ika. Ausztriai elsőbbsége 1919. évi május hó 9-ike. Minthogy állati bőrök cserzésénél a bőr, akár mechanikai lerakódás, akár kémiai vegyülés útján, cserzőanyagot vesz fel, a cserzési folyamatnál jelentékeny súlygya-5 rapodás volna várható, amely a nyersbőr száraz súlyát a felvett cserzőanyag súlyával növeli. A szokásos eljárásoknál azonban egyáltalán nem kapunk megfelelő gyarapodást, ami csak a bőranyagveszteséggel 10 magyarázható, amely a cserzőanyag által okozott súly többié let többé-kevésbbé kiegyenlíti. A bőranyag-veszteség a nyersbőröknek és szőrmének cserzésre való előkészítésénél 15 keletkezik és pedig főképpen a szőrtelenítésnél. Ez legtöbbnyire az úgynevezett füllesztés, vagy mésztejjél, illetve nátriumszulfiddal való kezelés útján történik. A füllesztés a szőrök gyökereit rothadás ré-20 vén meglazítja, ami a bőrben levő fehérjeanyagokat is megtámadja és szétroncsolja. Ez a termelési hányadra nézve kettős veszteséget jelent, minthogy úgy a szétroncsolt fehérjeanyagok hiányzanak, mint a cserző-25 anyag, amelyet azok leköthettek volna. A mészvíz a fehérjeanyagokat feloldja és ezzel a nyersbőrnek ú. n. sejtközi anyagát elvonja. A feloldott anyagok nemsokára rothadásba mennek át, amely magára a 30 bőrre is átterjed és azért a mészhamvast időről-időre ki kell önetni és megújítani. A nátriumszulfid a szőröket szétroncsolja és a bőranyagot is megtámadja. Gondos megfontolások kiderítették, hogy 35 a hamvas a nyersbőrben oldott fehérjeanyagokat ebből csak addig vonja él, míg a hamvasban és a közben levő fehérjeoldat között egyensúlyi állapot nem jön létre. Tehát arra kell törekednünk, hogy a hamvast bőranyaggal dúsítsuk és egy- tószersmind megakadályozzuk, hogy ez rothadásba menjen át. A (duzzasztott) bőr fehérjetartalma egyrészt és a hamvasé másrészt a nitrogéntartalomnak, Kjeldahl szerint való meghatározása útján könnyen 45. megállapítható. Egyensúly akkor van, ha az így meghatározott iiitrogéntartalom a duzzasztott bőrben és a hamvasban egyenlő. Ha lehetséges, a hamvas csávát úgy választjuk meg, hogy ez a rothadás keletke- 50 zését saját maga akadályozza meg. Ezen követelményeknek megfelelő anyag az erős baritvíz. A mészhamvashoz, amelynek magában nincs elég csíraölő ereje, ezen célból alkalmas fertőtlenítőszert, pl. kreozotot 55. kell adni. Hogy vájjon ezen mészhamvas alkalmazása után a cserzésnél hátrányok mutatkoznak-e, még nincs megállapítva. A fehérjében dússá tett barithamvas ki van próbálva és kitűnőnek bizonyult. 60' Szabályszerű cserzőüzemben éveken át végzett megfigyelések azt a tényt állapítják meg, hogy bizonyos fokig bőranyagban dússá tett és rothadástól megóvott hamvasban a nyersbőrök semmi bőranyagot 65 tiem veszítenek. Ujabban megfigyelték, hogy fordítva, az üres (fehérjeanyagokban szegény) nyersbőrök az erős fehérjeanyagtartalmú hamvasból fehérjeanyagot vesznek fél, miáltal 70 minőségük megfelelően.' javul. A hamvasnak bőranyaggal való dúsítása gyakorlatilag legolcsóbban úgy érhető el, hogy a frissen elkészített hamvas csávába enyvbőrt, bőrhulladékokat, füleket, orro- 75 kat és másefféléket adagolunk. Oly barithamvast is alkalmazhatunk, amely az ismeretes módon hamvazásra szolgált mind-