83904. lajstromszámú szabadalom • Izzószál elektromos izzólámpákhoz

Megjelent 1934. évi juniushó 15-én. MAGTAR KIRÁLY! S^gJ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83904. SZÁM. — VII/LL. OSZTÁLY. Izzószál elektromos lámpákhoz. Pollák Antal műszaki tanácsadó Újpest. A bejelentés napja 1920. évi február hó 19-ike. Valamennyi ismert típusú elektromos izzólámpa élettartama korlátozott azáltal, hogy egyrészt az izzószál a magas hőmérséklet következtében párolog, másrészt 5 magának az áramnak áthaladása folytán az utóbbi roncsoló hatásának van kitéve. A szál párolgása a lámpának vegyileg inaktív gázzal való töltése folytán csökken, ellenben eddig nem kísérelték meg az 10 elektromos áram roncsoló hatásának kiküszöbölését vagy csökkentését. Jelen találmány tárgya oly izzószálrendszer, melyben egy „világítószálon" az elektromos áram gyakorlatilag nem, vagy csak cseké-15 lyebb mértékben áramlik át és amelyet magas hőmérsékletre csupán a hővezetés és a hősugárzás hevít. A „világítószál" fűtésére egy másik szál szolgál, melyet ugyan elektromos úton hozunk magas hő-20 mérsékletre, amely azonban a világítóhatás előidézésére nem, vagy csak csekélyebb mértékben vétetik igénybe. Ez az izzószálrendszer legegyszerűbben és legelőnyösebben magszálból és köré csévélt 25 spirális szálból áll, mimellett előnyösen mindkettő ugyanazon anyagból, pl. wolframhuzalból van előállítva. A spirális szál, melyet „világítószál"-nak nevezünk, a magszálnál — melyet „fűtőszál"-nak ne-30 vezünk — általában kisebb harántmetszetű huzalból van. A spirális szál kisebb harántmetszete és nagyobb összhosszúsága folytán az elektromos áram a kívánt világítóeffektushoz szükséges magas hőmér-35 séklet eléréséhez megkívánt intenzitással csak a fűtőszálon áramlik át, a világítószálon azonban csupán kis miértekben, illetőleg gyakorlatilag véve egyáltalán nem halad keresztül. A világítószál tehát főleg fénykibocsátásra szolgál, anélkül, hogy az 40 áramvezetésben említésreméltó módon résztvenne, mineík folytán a világítószál meg van kímélve az elektromos áram roncsoló hatásától és így valamely árammal terhelt spirálishoz képest hosszabb élet- 45. tartamot ér el. A mag (fűtőszál) főképpen a világítószál fűtésére szolgál, a világítóeffektus létrehozásában azonban csak mérsékeltebben vesz részt, minthogy a világítószál azt nagyrészt elfedi, másrészt 50 azonban roncsolás ellen a tapasztalatok szerint védve van és fénykibocsátó, körül nem csévélt szállal szemben hosszabb élettartamú. Ily módon az egész rendszer: a fűtőszál és világítószál, az eddig ismert 5E> izzószáltípusokhoz képest hosszabb élettartamú lesz. Lehetséges, hogy a világítószál itt ismertetett árammentességén kívül az elért eredményhez még egyéb körülmények is 60 közrejátszanak, természetes azonban, hogy a találmány tárgya nincs a jelenséghez fűzött magyarázathoz kötve. Jelen találmány izzószálrendszerét célszerűen úgy állítjuk elő, hogy az egyenes 65 izzószálat egy másik, előnyösen kisebb harántmetszetű és ugyanazon anyagból készült szál veszi körül. Ennek legegyszerűbb módja, ha a külső burkolatot alkotó szálat, melyet röviden világítószálnak fo- 70 gunk nevezni, csavarmenetszerűen csévéljük a belső, fűtőszál körül. Ez az izzószál már a vakuumlámpáknál szokásos rugók segítségével kifeszített egyenes szálú felfüggesztéssel is gazdasá- 75 gosan égethető gázatmoszférában, anélkül, hogy a közönséges egyenes szálnál jelent-, kező egyenetlen lehűlés mutatkoznék,