83895. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fából és tőzegből nem hygroskopikus tárgyak készítésére
Megjelent 1934. évi j minis hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83895. SZÁM. — lVh/1. OSZTÁLY. Eljárás iából és tőzegből nem hygroskópikus tárgyak készítésére. Pfarrius Gusztáv bankigazgató Cottbus. A bejelentés napja 1922. évi junius hó 30-ika. A jelen találmány tárgyát képező eljárás fából és tőzegből olyan tárgyak, pl. építőtestek, szigetelőtestek és egyéb gyártmányok előállítását célozza, melyeknek 5 nincs .vizet felvevő képességük, tehát melyek nem hygroskopikusak. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a fának és a tőzegnek kitűnő, a vizet távoltartó (nem hygroskopikus) 10 tulajdonsága érhető el anélkül, hogy bárminemű további kezelésre lenne szükség, ha azt, felaprított állapotban, kb. 120° C-ra melegítjük. Egyik foganatosítási példája ennelk az 15 eljárásnak a következő: Fát liszt, fürészpor, gyaluforgáes, vagy reszelek alakjában vagy egyéb, szétaprított állapotban szérűkön, szárítódobokban vagy tartályokban, kb. 120° C-íg me-20 legítünk. Ezen egyszerű felmelegítéssel a faanyag a vizet távoltartó tulajdonságot kap. Ezt a vizet távoltartó tulajdonságú laza faanyagot azután a legkülönbözőbb módon lehet építési és hőszigetelési cé-25 lókra felhasználni. Lehet azt pl. üregek kitöltőanyagául használni hőszigetelési célokra. Ez esetben szigetelő szerepét, mint hővédőanyag, jóval tökéletesebben tölti be, mint pl. a közönséges (melegben 80 nem kezelt) fűrészpor, mely hygroszkopikusságánál fogva nedvességet szív magába és így csakhamar elveszti szigetelőképességét. Ellenben a jelen eljárással előállított szigetelőanyag tartósan érzé-35 ketlen marad a nedvesség iránt. Lehet a találmány szerint kezelt laza faanyagot töltőanyagul vagy pótanyagul is használni habarcsszerű, pépes, ill. többé-kevésbé folyékony, később megkeményítő anyagok előállítására. Erre a 40 célra a vizet távoltartó tulajdonságúvá tett faanyagot kötőanyagokkal, pl. cementtel keverjük össze, víz vagy más folyadék hozzáadása mellett. A vizet távoltartó tulajdonságúvá tett faanyagot a ha- 45 barcs vagy egyéb kötőanyag folyékony alkatrészei ekkor nem módosítják, azaz a faanyag azután sem veszi magába a vizet. Ennélfogva az ilyen anyagnak nagyobb a kötőképessége és faalkatrészei- 50 nek hőszigetelőképessége tartósan megmarad. Lehet természetesen a vizet távoltartó tulajdonságúvá tett faanyagot meghatározott módon alakított testekhez, pl. mű- 55 kövekhez, műtahoz, kofához és egyéb ilynemű testekhez (építőkövekhez, építőlapokhoz, szigetelőlemezekhez, bútorokhoz vagy egyéb tárgyakhoz) is töltő- vagy pótanyagul felhasznláni. Emellett termé- 60 szetesen a legkülönbözőbb fajtájú kötőanyagok találhatnak alkalmazást, nevezetesen: úgy víztartalmú, habarcsszerű kötőanyagok, mint bitumenes kötőanyagok, pl. kátrány, szurok és más ilynemű kötő- 65 anyagok és pedig különböző, alább részletezett vegyi pótanyagok hozzáadásával vagy anélkül. Az előállításnál nyomás vagy hő, vagy úgy nyomás, mint hő is alkalmazható, amint ez pl. műfából sajtolt 70 testek előállításánál általánosan szokásban van. Mindezen gyártmánynál az előállítást megkönnyíti és a gyártmányt magát sokkal jobbá teszi a találmány szerint a vizet 75 távoltartó tulajdonságúvá tett faanyag. Ilyen faanyag használatának előnye pl. a kész nyártmányok megvetemedésének
