83866. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élesztő szárítására

Megjelent 1934. évi jun

iu

s hó 15-én

. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83866. SZÁM. — IV/b. OSZTÁLY. Eljárás élesztő szárítására. Dr. Klein Ervin vegyész Vöslaulban, ezelőtt Wieiiben. A bejelentés napja 1922. évi február hó 6-ika. Ausztriai elsőbbsége 1921. évi február hó 15-ike. A sajtolt élesztő szárítására szolgáló ismeretes eljárásoknál átáramló levegő segélyével az élesztőt rázó szitákkal, forgató készülékekkel és másefféle berende-5 zéseklkel aprítják, mikor is azonban porlódási veszteségek elkerülése végett nem aprítják az élesztőt tovább a morzsás vagy szemcsés nagyságnál. Hogy a szárítás alatt az élesztő életerejét megóvjuk, 10 a célszerűen előmelegített levegő hőmérsékletét nem szabad túlnagyra fokozni, így egy idevágó javaslatnál (a 348573. sz. francia szabadalmi leírásban) az élesztőt szótdarabolt állapotban mintegy 3 atmosz-15 féra nyomású hideg (10—15°-os levegő) árammal előszárítják és nagyobb hőmérsékleten (30—40°-on) készre szárítják. A találmány tárgya oly eljárás sajtolt élesztő szárítására átáramló levegő segé-20 lyével, melynél az élesztőt igen finomra, lehetőleg porrá aprítjuk, hogy nagyobb levegőhőmérsékletekkel dolgozhassunk. Az élesztő messzemenő aprítása folytán alaesonyonynyomású levegőt használha-25 tunk. A legtöbb esetben elegendő mintegy 0.25 kg/cm2

túlnyomás, sőt még kisebb nyomás is. A messzemenő felaprítás továbbá a nagyobb levegőhőmérsékletekkel való dolgozást is lehetővé teszi, mert 30 nagymennyiségű levegőt nyomhatunk át, a kicsiny élesztőrészecskéken, melyek a vizet oly (gyorsan elvonják ettől, hogy a párolgási hő következtében az éleszitőrészecskék: lehűlnek ós hőmérsékletük nem 85 emelkedik a levegőáram hőmérsékletére. Az élesztő lehető legfinomabb aprítása folytán alkalmazható nagyobb léghőmérsékle't az eljárást gyorsítja és gazdaságosabbá teszi; továbbá az összes élesztőrészeoskék egyenletesen száradnak és a finom elosztás következtében oly állapotba jutnak, mely a hozagokkal való befolyásolást megkönnyíti. Az ismeretes eljárásokkal ellentétben, amelyeknél az élesztőt csak addig aprít- 45 ják, hoigy porlódás ne lépjen fel, a jelen találmánynál arra törekszünk, hogy a levegőáram a poralakú élesztő lehető nagy mennyiségét ragadja magával. Ezt a magával ragadott élesztőt küllőn gyüjtőtar- 50 tányba vezetjük és ott még nagyobb hőmérsékleten a végleges víztartalomig készre szárítjuk. Az eljárást célszerűen a következőképpen foganatosítjuk: Az élesztőnek szoká- 55 sos úton való durva felaprózása után oly zárt tartányba helyezzük azt, miely aprítókészülék gyanánt működő kavaróművel és légbebocsátó és kibocsátó nyílásokkal van ellátva. Ezután célszerűen előszárított, 60 mintegy 20—30° C hőmérsékletű levegőáramot vezetünk; rajta át, addig, míg a nedvességtartalom mintegy 30%-ra csökkent, mi mellett a megelőző, az élesztőre kritikus nedvességtartalmat gyorsan 'kell 65 a fenti mértékre leszállítani. Ezután a levegőáramot mintegy 50° C-ra melegítjük és úgy szabályozzuk, hogy az a Ikívánt nedvességtartalmú élesztő részecskéket magával ragadja ós külön porfogóedény- 70 ben összegyűjtse, ahol is esetleg még nagyobb hőmérsékleten a szárítást befejezzük. Szabadalmi igény: Eljárás sajtolt élesztő szárítására át- 75 áramló levegő segélyével, azáltal jelle-