83864. lajstromszámú szabadalom • Filmtovábbító

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 83864. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Filmtovábbító. Kászonyi László műszaki rajzoló Budapest. A bejelentés napja 1922. évi november hó 8-ika. A jelenleg használatos filmipari gépeknél a felvétel, illetve vetítés akkor történik, amidőn egy pillanatra a filmszalag megáll a fényforrás előtt; a filmszalag to-6 vábbmozdulása alatt pedig egy ernyő eltakarja a fényforrást. Ha az eltakarás időtartama igen kicsiny, ezt az emberi szem nem veszi észre úgy, hogy szemünk előtt folytonos képet látunk. A filmszalag 10 tehát egyideig áll, majd egy képosztással tovább ugrik, miközben sebessége a 0-ról felgyorsul, hogy azután ismét lefékeződjék. Mindez igen rövid idő alatt. A filmszalagnak ezt a szakaszos mozgását eddig 15 különféle mechanikai szerkezetek végezték (pl. egy villa, amely betolódik a filmszalag perforációjába, azt egy képosztással lehúzza, akkor kihúzódik a perforációból, egy képosztással felemelkedik, 20 hogy azután a következő képet húzza le.) Hogy a filmnek ez a szakaszos rángatásszerű tovább vitele milyen káros magára a filmre nézve, azt a gyakorlat mutatja meg leginkább, mert alig száz lejátszás 25 után a perforáció annyira ki van tépve, hogy a film vetítés számára használhatatlanná válik, ami kiszámíthatatlan kár az egész filmiparra nézve. Eltekintve attól, hogy a film egész terjedemének 30%-át a 80 továbbmozgatáshoz szükséges perforáció foglalja el. Jelen találmány mindezeket a bajokat egyszerre megszünteti, sőt még csak elő sem fordulhatnak, mert itt a film tovább-35 vitele nem szakaszosan, hanem folytonosan történik. A filmszalag egyenletes sebességgel gömbölyödik le a csévéről; a vetítés tartama alatt a filmszalagot magában foglaló szerkezeti rész a „kapü" és a 40 filmdob ugyanazzal a sebességgel mozgattatik felfelé, mellyel a film lefelé halad, úgy, hogy a vetítés pillanatában a fénysugárhoz képest a filmszalag relatíve nem mozdul el. A találmány egyéb részleteit az idetar- 45 tozó rajzok nyomán írjuk le közelebbről, amelyek a kiviteli példát vázlatosan tüntetik fel. 1. ábra: oldalnézetben egy kiviteli példa vázlatos rajza; 50 2. ábra: a filmtovábbító azon állását tünteti fel, midőn a kényszerpálya az egyenletesen lefelé haladó filmet magába foglaló szerkezeti részt a „kapút" emelni kezdi; 55 3. ábra: ugyanez középállásban; 4. ábra: az emelés befejeződött s a „kapu" kezd visszacsúszni a kezdő állásba; 5. ábra: a köralakú kényszerpályát tün- 60 téti fel a rajzlap síkjában lefejtve. A 2., 3. és 4. ábráik kiisebb léptékben csak egészen vázlatosan vannak rajzolva. Leírás. Az (1) meghajtott filmdob egyenletes se- 65 bességgel húzza a (13) filmszalagot az itt fel nem tüntetett felső csévéről a (14) és (15) meghajtott adagoló görgőkön át a (2) kapun keresztül, amelybeni a (3) lemezrugók a filmszalagot széleinél feszesen 70 tartják, hogy az mindig pontosan az optikai tengelyre merőleges síkban álljon. A (14) és (15) görgők, és a (2) kapú között a filmszalag nincs megfeszítve, csak lazán befűzve. A filmszalagot az (1) filmdoboz 75 az (5) görgők a (6) rugók segítségével hozzászorítjáík, úgy, hogy a filmszalag a dob kerületéhez nekifeszítve a dobbal együtt továbbmozogni kénytelen, s a rajzon fel