83855. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy aktivitású színtelenítő szén előállítására

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83855. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás nagy aktivitású színtelenítő szén előállítására. KnöpfImacher Arthur igazgató Wien. A bejelentés napja 1916. évi július hó 18-ika. Ausztriai elsőbbsége 1915. évi december hó 4-ike. A jelen találmány tárgya eljárás különösen nagy színtelenítő erejű, olcsó színtelenítő szén előállítására. Sussy (1. Journ. de Pharm. 8. kötet, 257. 5 old.) volt az első, aki kimutatta, hogy nitrogéntartalmú termékeknek alkáliákkal való izzításánál nagy gázsűrítőképességű szenek képződnek ós ezt a jelenséget az alkalmazott anyag nitrogénjéből keletkező 0 cyankali képződésével magyarázta. (V. ö. Glassner u. Suida, Jahresber. f. Chem. 1893, 392. old.). Nitrogéntartalmú kiindulási anyagok (vér, hús, szaru és effélék, melasse), alkáliákkal elszenesítve, ma is a 5 nagyhatású színtelenítő szenek előállításánál alkalmazott nyersanyagok. Ezen nagyhatású színtelenítő szenek, értékes tulajdonságaik ellenére, a kapott , termékek tetemes ára folytán, nem talál-0 tak a nagyiparban állandó alkalmazásra, ami abban leli magyarázatát, hogy a kitermelés ennél az eljárásnál csak igen csekély (a kiindulási anyag 6—10%-a) és mert a takarmányanyagok vagy trágyaszerek 15 gyanánt értékes nitrogén- vagy szénhydráttartalmú anyagok inkább a mezőgazdaságban találnak alkalmazást. Megkísérelték ugyan már ezen értékes anyagoknak csekélyebb értékű hulladék-0 termékekkel való helyettesítését (pl. a 44.063., 44.534., 136.792. sz. ínémet szabadalmak szerint), azonban a nitrogéntartalmú (főleg az állati eredetű anyagokból valók), érték tekintetében legelső helyen állnak. ;5 <V. ö. H. Köhler, die Fabrikation des Russes; und der Schwárzen aus Abfallen und Nebenprodukten mit besonderer Berücksichtigung der Entfárbungskohlen, Braunschweig, 1912. című művének 171. old., 4. bekezdés és 170. old. 4. bekezdés.) Ezen 40-termékek különös drágaságát még az a körülmény is okozza, hogy az izzási folyamatnál az alkalmazott alkáliák egészben vagy részben cyanalkáliákka alakulnak át, melyeknek termelése ma 45-már nem érdemes i(v. ő. a korábbi sárga vérlugsógyártást). A jelen találmány szerint oly színtelenítő szeneket kapunk, melyek színtelenítő erő és tisztaság tekintetében az ipar és a 50-tudomány valamennyi kívánalmainak megfelelnek és ár tekintetében még a legolcsóbb kereskedelmi szeneket (csontszén, faszén) sem haladják meg. A jelen találmány szerinti eljárás abban 55 áll, hogy szulfltcellulozaszennylugot besűrített vagy bepárolt állapotban, az alkáliák karbonátjai jelenlétében, tökéletes légelzárás mellett, a világos vörös izzásig hevítjük és a hevítési folyamat alatt a ke- 6a letkező gázokat leszívatjuk, hogy nyomásemelkedést feltétlenül elkerüljünk. A vázolt munkamód mellett, a kénessav jelenléte folytán, mely a celluloza-szennylugban szabadon és mészhez kötve van je- 65. len, a hátrányok egész sorozata lép fel. Így a kénessav már az alkálikarbonát hozzáadásánál, ez utóbbit (a szabad és félig megkötött savtartalomnak megfelelően) alkáliszulfitté alakítja át, mely az izzási pro- 70 cesszusná! az izzítótér vasbélését, vasszulfidek képződés mellett, megtámadja. Azonkívül az izzó szén az alkaliszulfiteket szulfidekké redukálja, ami a kitermelés csökkenésével jár. Az találtam továbbá, 75. hogy ezek a hátrányok azáltal küszöböltetnek ki, hogy a szennylugban foglalt szabad és félig megkötött kénessavat föld-