83848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vízgázgenerátorok vagy effélék számára való gőzzárjelzők működtetésére
Megjelent 1934. évi ju nius hó 15-é n. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83848. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés vízgázgenerátorok vagy effélék számára való gőzzárjelzők működtetésére. Keller Yibtor Ottó vezérigazgató Wien. A bejelentés napja 1920. évi augusztushó 25-ike. Ausztriai elsőbbsége 1918. évi december hó 24-ike. A gőzzárjelzőket eddig a generátorok fővezetékébe építették be, tehát a főgázáram 'által működtették. Ezáltal főleg azon hátrány adódik, hogy mindegyik generátor előállított teljes nagy gázmennyiségét egyenként kellett hűteni, úgyhogy mindegyik generátornál külön, nagyméretű gázhűtőre volt szükség. Ezzel szemben a jelen találmány tárgya oly eljárás vízgázgenerátorok vagy effélék gőzzárjelzőinek működtetésére, mely a jelzett hátrányokat kiküszöböli azáltal, hogy a gőzzárjelzőt a főgázáram által azonos hőmérsékleten elágazó melléggázáram álnyomáson és azonos hőmérsékleten elágazó mellékgázáram által ennek hűtése után működtetjük, mely áramot erre újra visszavezetjük a főgázáramba, melyet a mellékgázáramban a hűtés folytán beálló változó ellenálláshoz viszonyítva, kézzel vagy önműködően fojtunk. Ezen eljárásnál már csak egy kis áramág hűtésére van szükség, ami által a befektetési költséegkben nagy megtakarítást érünk el, mert egyetlen generátornál lényegesen kisebb hűtőtelepet alkalmazhatunk, több meglevő generátornál pedig ezeket egyetlen, közös, nagy hűtőhöz kapcsolhatjuk, itt tehát nem igényel mindegyik generátor külön nagy hűtőt. Az eljárás foganatosítására szükséges berendezés áll egy főáramvezetékből és ebből elágazó mellékáramvezetékből, mely két vezeték egymáshoz közel elrendezett fojtóelemeket tartalmaz, míg a mellékáramvezeték egy hűtőberendezésen és a gőzzáróberendezésen át visszatér a főáramvezetékhez, amelybe ezen hely elé tetszőleges elállítható fojtóelem van beépítve. 40 A mellékelt rajz a berendezés foganatosítási példáját vázlatosan metszetben mutatja. Az (i) főáramvezetékből, amelyhez eddig a gőzzárberendezést közvetlenül kapcsol- 45 ták, tetszőleges helyen elágazik a gáz mindenkori nyomásától, hőmérsékletétől vagy tisztátalanságaitól függetlenül az aránylag gyenge mellékáram (k) vezetéke és a két vezetékben uralkodó mindenkori nyo- 50 más- és hőmérsékleti viszonyok azonosságának megtartására a két vezetékben egymáshoz közel fojtóelemek, pl. az (a), illetve (b) tárcsák vannak elrendezve. A (k) mellékáramvezetékbe a (c) hűtő, továbbá 55, a (gl, g2) vezetékek útján a gőzzárjelző és esetleg a (d, h) mérőberendezés van be-, illetve hozzáépítve. A mérőberendezés pl. a sebességmérés ismeretes elvén alapulhat és a (d) fojtótáresából és a célszerűen a 60 (gl, g2) vezetékek segítségével ezen tárcsa előtt és után betorkoló (h) nyomásmérőből állhat, melynek állásából a gáz átvezetett (aránylagos) mennyiséget és egyszerű számítás által a főáramvezetékben áramló 65 gáz (abszolút) mennyiségét megállapíthatjuk. A (k) mellékáramvezeték ismét visszatér az (i) főáram vezetékhez; ezen visszatérési helye előtt szabályozó elem, pl. az (e) fojtócsappantyú van beépítve, hogy a 70 főgázáram mindenkor fojtassék abban a mértékben, amelyben a (k) mellékáramvezetékben a hűtés következtében ellenállás, azaz nyomásnövekedés adódott. Ennélfogva az (i) és (k) vezetékek között al- 75 kalmazott (f) manometer lehetőleg azonos
