83848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vízgázgenerátorok vagy effélék számára való gőzzárjelzők működtetésére

Megjelent 1934. évi ju nius hó 15-é n. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83848. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés vízgázgenerátorok vagy effélék számára való gőzzárjelzők működtetésére. Keller Yibtor Ottó vezérigazgató Wien. A bejelentés napja 1920. évi augusztushó 25-ike. Ausztriai elsőbbsége 1918. évi december hó 24-ike. A gőzzárjelzőket eddig a generátorok fő­vezetékébe építették be, tehát a főgáz­áram 'által működtették. Ezáltal főleg azon hátrány adódik, hogy mindegyik ge­nerátor előállított teljes nagy gázmennyi­ségét egyenként kellett hűteni, úgyhogy mindegyik generátornál külön, nagy­méretű gázhűtőre volt szükség. Ezzel szemben a jelen találmány tárgya oly eljárás vízgázgenerátorok vagy effélék gőzzárjelzőinek működtetésére, mely a jel­zett hátrányokat kiküszöböli azáltal, hogy a gőzzárjelzőt a főgázáram által azonos hőmérsékleten elágazó melléggázáram ál­nyomáson és azonos hőmérsékleten elágazó mellékgázáram által ennek hűtése után működtetjük, mely áramot erre újra visszavezetjük a főgázáramba, melyet a mellékgázáramban a hűtés folytán beálló változó ellenálláshoz viszonyítva, kézzel vagy önműködően fojtunk. Ezen eljárásnál már csak egy kis áramág hűtésére van szükség, ami által a befektetési költséegkben nagy megtakarí­tást érünk el, mert egyetlen generátornál lényegesen kisebb hűtőtelepet alkalmaz­hatunk, több meglevő generátornál pedig ezeket egyetlen, közös, nagy hűtőhöz kap­csolhatjuk, itt tehát nem igényel mind­egyik generátor külön nagy hűtőt. Az eljárás foganatosítására szükséges berendezés áll egy főáramvezetékből és ebből elágazó mellékáramvezetékből, mely két vezeték egymáshoz közel elrendezett fojtóelemeket tartalmaz, míg a mellék­áramvezeték egy hűtőberendezésen és a gőzzáróberendezésen át visszatér a fő­áramvezetékhez, amelybe ezen hely elé tetszőleges elállítható fojtóelem van be­építve. 40 A mellékelt rajz a berendezés fogana­tosítási példáját vázlatosan metszetben mutatja. Az (i) főáramvezetékből, amelyhez eddig a gőzzárberendezést közvetlenül kapcsol- 45 ták, tetszőleges helyen elágazik a gáz min­denkori nyomásától, hőmérsékletétől vagy tisztátalanságaitól függetlenül az arány­lag gyenge mellékáram (k) vezetéke és a két vezetékben uralkodó mindenkori nyo- 50 más- és hőmérsékleti viszonyok azonossá­gának megtartására a két vezetékben egy­máshoz közel fojtóelemek, pl. az (a), il­letve (b) tárcsák vannak elrendezve. A (k) mellékáramvezetékbe a (c) hűtő, továbbá 55, a (gl, g2) vezetékek útján a gőzzárjelző és esetleg a (d, h) mérőberendezés van be-, illetve hozzáépítve. A mérőberendezés pl. a sebességmérés ismeretes elvén alapulhat és a (d) fojtótáresából és a célszerűen a 60 (gl, g2) vezetékek segítségével ezen tárcsa előtt és után betorkoló (h) nyomásmérőből állhat, melynek állásából a gáz átvezetett (aránylagos) mennyiséget és egyszerű szá­mítás által a főáramvezetékben áramló 65 gáz (abszolút) mennyiségét megállapíthat­juk. A (k) mellékáramvezeték ismét vissza­tér az (i) főáram vezetékhez; ezen vissza­térési helye előtt szabályozó elem, pl. az (e) fojtócsappantyú van beépítve, hogy a 70 főgázáram mindenkor fojtassék abban a mértékben, amelyben a (k) mellékáram­vezetékben a hűtés következtében ellen­állás, azaz nyomásnövekedés adódott. En­nélfogva az (i) és (k) vezetékek között al- 75 kalmazott (f) manometer lehetőleg azonos

Next

/
Oldalképek
Tartalom