83842. lajstromszámú szabadalom • Forgattyús hajtómű a tengelyek fölött elrendezett mótorokkal felszerelt járművekhez

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83842. SZÁM. — Vg-/3. OSZTÁLY. Forgattyús hajtómű a tengelyek fölött elrendezett motorokkal felszerelt járművekhez. Kandó Kálmán mérnök Budapest. A bejelentés napja 1916. évi augusztus hó 30-ika. Már ismeretesek szerkezetek, amelyak segélyével járművek, főképen elektromos lokomotivok kerekeit forgattyúk és hajtórudak közvetítésével lehet a jármű ten-5 gélyei fölött fekvő, a tengelyekhez képest rugókra ágyazott motorokról hajtani. Az ilynemű első szerkezeteknél (1. ábra) a járműkerekek hajtása a ragokon nyugvó (a) járműkeretben, a (c) jármű tengelyek ;0 magasságában ágyazott (b) scgédforgattyútengely forgattyú járói történt, mely forgattyú t az (ni) motor (d) forgattyútengelye a ferde (y) esatlórúd révén hajtotta. Hogy több motorral felszerelt lokomo;5 tivoknál (2. és 3. ábra) külön segédforgattyútengely alkalmazását el lehessen kerülni, az (ml, m2) motorok forgattyútetagelyeit (1) merev keret (2. ábra) vagy pedig (f) csuklós rudakból (3. ábra) ké[0 pezett, a járműkerekek forgattyúcsapjaiig lenyúló hajtókeret útján kötötték össze egymással, amelynek a járműkerekeik forgattAiícsapjainak magasságában fekvő (h) csapjai (i) csatlósradak révén hajtják a '5 járműkerekeket. Hogy azonban kikopott cs a pá gv perse ly ekné 1 a hajtőkereket oldalirányú lengései elike rültessenie!k, a hajtókeretoet oldáliráinyú vezetéssel kéli ellátni, úgy hogy ezt (g) forgattyúcsapnál veze-0 tókbe fogtáik, még pedig, hogy az (a) járműkeret rugós áigyazása folytán a járműkeret és a tengelyek közötti függőleges, távolságváltozás lehetővé tétessék, a vezetés a függőleges vezetékben mozgó (k) 5 csúszótömb segélyével történt, mert maga a rúdazat még a 3. ábra szerinti csuklós, kapcsolás alkalmazása mellett is függőleges erőkkel szemben merev. Ugyanis a lokomotív másik oldalán elrendezett hajtómű az előbbivel szemben 90°-kal elékelt ío forgattyukkal rendezendő el, miért is az (f) hajtórudak között bezárt szög a lokomotív egyik oldalán sem változhat meg. Habár ezen elrendezéssel a külön sagédfargattyútengely alkalmazása feleslegessé 45 vált, mégis másrészről a (k) csúszótömb alkalmazásával újabb hátrányok keletkeztek, melyek főképon abban állották, hogy a csúszótömb csúszófelületeit a centrifugális erő hatása folytán nem lehetett kellő- 50 leg kenni és szerkezeti okolkból nem lehetett külső szenny ellen megfelelően védeni. A találmány tárgya ezen hátrányok elkerülését célozza, amennyiben a hajtókapcsolás úgy a segédforgattyútengely, 55 mint a csúszótömbök elkerülésével kizárólag csuklós rudak és zárt csuklók alkalmazásával válik lehetővé. A találmány szerinti hajtórúdazatot az jellemzi, hogy két, a motorok által hajtott, 60 a rugókon nyugvó járműkeretben ágyazott parallelforgattyukhoz, ill. az ezeket egymással összekötő kapcsolórúdhoz csuklósan kapcsolt, lefelé konvergáló csuklós rúd egy, a hajtókerék forgattyú csapjára, 65 ill. ezen csappal lényegileg egyenlő magasságban a járműkerekeket egymással kapcsoló csatlós rúdra forgathatóan ágyazott emélővej^ két csap révén úgy van csuklósan kapcsolva, hogy a lefelé kon- 70 vergáló csuklós rudak metszéspontja az emelő ágyazási helyétől oldalt, ezen ágyazási hellyel egyenlő magasságban fekszik. Emellett az elrendezést célszerűen úgy választjuk, hogy az emelő ágyazási he- 75 lyéhez közelebb fekvő ferde csuklós rúd kisebb szöget zár be a vízszintessel, mint a másik.